Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 29 (90. szám) - Egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
884 nem lehet vagy nem tudja az illető, mondjuk, kopírozó azt a terméket legyártani, akkor nemcsak azt a terméket, nemcsak abba a termékbe v etett bizalmat rombolja szét, hanem annak az országnak a jó értelemben vett imázsát is rombolja, amelyik ezt a terméket korábban gyártotta. Bizonyára találkoznak azzal önök is egyegy vásárlásuk során, hogy a cégek nemcsak a védjegyüket propagáljá k, hanem sokszor azt is írják mellette, hogy 80 éve, 120 éve, 150 éve vagyunk a piacon, és ezek bizony nagyon komoly garanciák, nagyon komoly érvek amellett, hogy egyegy vásárló e termék mellett döntsön vagy dönthessen. A nyugati jogban ezeknek a védelme meglehetősen kifinomultan működik, szabályozásra került, és nagyon fontos, hogy mi is illeszkedjünk ezekbe a rendszerekbe. A tervezet többi része ennek az eljárásnak a részleteit tartalmazza. Nem térnék ki a részleteire, hiszen meglehetősen bonyolult szabá lyok, valóban, a végrehajtásuk során úgyis gyakorlati szakemberek, ügyvédek működnek közre, illetve erre szakosodott hivatalok végzik az ezzel kapcsolatos ügyeket. Tisztelt Ház! Rendkívül fontos az áruknál a földrajzi árujelzés, amely lehet valamely táj, h elység, kivételes esetben az ország neve, amit az e helyről származó, a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg e nnek a földrajzi származásnak tulajdonítható. De mit is jelent ez a bonyolult megfogalmazás a gyakorlatban? Azt szinte minden iskolás gyermek tanulja és tudja is, hogy például az egykori tűzhányók déli oldalán, alacsony fekvésű lejtőin kiváló szőlőt és gyü mölcsöt lehet termelni. Akik ilyen helyen termelnek, rendszerint vidékük földrajzi elnevezését is használják termékeiken, ezzel teszik a termékeket beazonosíthatóvá a más vidéken termelt árukkal szemben, ezért a termelők rendszerint gondoskodnak a földrajz i árujelzés jogi oltalmáról, védelméről. Persze, szőlőt és gyümölcsöt nemcsak az egykori tűzhányók lejtőin, hanem más vidékeken is lehet termelni, sőt, lehet ipari meddőhányókon is termelni, ahol bizony a minőségi követelményeket nem lehet teljesíteni. Eze kben az esetekben viszont nem engedi a szabályozás, hogy az itt termelt termékeket már védett árujelekkel forgalmazzák, megtévesztve ezzel a fogyasztót. Nem mondanám, hogy a gyakorlatban erre nem történtek kísérletek, Magyarország és az egyik szomszédos or szágunk esetében is van példa, ebben az esetben konkrétan mondhatok nevet: a “tokaji” elnevezésről van szó. Egyébként a közösségi védjegyrendszerről szóló szabályok az integráció legmagasabb fokát valósítják meg a közösség egész területére vonatkozóan, egy séges, de egyben autonóm szabályok ötvözetét tartalmazzák. Tisztelt Ház! A magyar szerzői jog már az 1990es évektől kezdve fokozatosan igazodott az Európai Közösség jogi szabályozásához, az 1994. évi VII. törvény már jelentős jogharmonizációt valósított m eg. Két területen maradt későbbre a teljes összhang megteremtése, ezek pedig: az adatbázisok tárgyköre és a védelmi idő felemelése. A jogfejlődés eredményeképpen az Szjt. már jelenleg is nagymértékű összhangban áll az alábbi fontos területeket szabályozó k özösségi irányelvekkel: a számítógépes programok jogvédelme, a bérleti jogról és haszonkölcsönzési jogról, valamint a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról, a műholdas műsorsugárzásokról, a szerzői jog és egyes kapcsolódó jogok védelmi idejének összehan golásáról szóló és az adatbázisok jogi védelméről szóló irányelvekkel. Tisztelt Ház! Az ördög azért itt is a részletekben lakozik, valamelyik tévénéző vagy hallgató megjegyezheti, hogy jó, jó, ő most készül az Európai Unióra, akkor miért mondom én, hogy n eki nagyon fontos például a műholdas ügyekkel foglalkozni. A következők miatt fontos: ez is szolgálja például az Európai Unióba belépő termelőknek a védelmét, hiszen ahhoz, hogy a támogatásokat megkapják, ezeket a támogatási feltételeket ellenőrzik. Az ell enőrzés egyik módja természetesen a földről és a levegőből vagy műholdról történő ellenőrzés.
