Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
790 megalkotásakor, a másik ok pedig valószínűleg az, hogy minden állam a saját belső jogrendjének megfelelően iktatja be a nemzetközi jogot, a nemzetközi szerződéseket a saját jogrendszerébe, és ennek a fogalomkészlete oly mértékben eltérő, hogy ez t a sokszínűséget próbálja a bécsi egyezmény visszaadni. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tehet mást a magyar jogalkotás, mint hogy ezt a nemzetközi egyezményt figyelembe veszi, amikor a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozását megállapítja. És valóban, noha úgy tűnik, hogy a beemelendő fogalomkészlet inkább zavart okoz, semmint világosságot terjeszt, mégis az a helyzet, hogy ez az egyedüli lehetőség arra, hogy a jogrendszerünkön belül megfelelő koherenciát teremtsünk. De ha valaki megnézi a m a hatályos alkotmányos szabályokat, akkor talán a világosság az, ami meghatározó? Nézzük csak meg egy másodpercig, hogyan is fogalmaz az alkotmány akkor, amikor az Országgyűlésnek, a köztársasági elnöknek, illetőleg a kormánynak a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos jogosítványait tárgyalja. Azt mondja ki például az alkotmány 19. § (1) bekezdésének megfelelő pontja a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban, hogy az Országgyűlés elfogadja a Magyar Köztársaság szempontjából különleges fontosságú nemzetközi s zerződéseket. És mit mond a köztársasági elnök jogköréről az alkotmány? Azt mondja, hogy megköti a nemzetközi szerződéseket. Ha a nemzetközi szerződés tárgya a törvényalkotás hatáskörébe tartozik, annak az előzetes hozzájárulása szükséges. A kormánynak ped ig az a hatásköre, hogy megköti a nemzetközi szerződéseket. Ezeket eddig nem államközi, hanem valamiféle kormányszerződésnek neveztük. Tehát nem a Magyar Köztársaság, hanem a Magyar Köztársaság kormánya ennek a szerződésnek a jogalanya. Ezek az alkotmányos megfogalmazások sem adnak igazán eligazítást. A mostani javaslat valamelyest azért tisztítja a képet, hiszen a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslat egyértelműen tisztázza azt, hogy a parlament megerősíti a nemzetközi szer ződést, a köztársasági elnök megerősíti a nemzetközi szerződést, a kormány jóváhagyja a nemzetközi szerződést. Emellett pedig, hogy a fogalomkészlet tényleg színesebb legyen, az Országgyűlésnek is, illetőleg a kormánynak is lehetősége van arra, hogy elfoga dja a nemzetközi szerződést. A mostani megoldás, amikor az Országgyűlés hatáskörét pontosabban körvonalazza, és amikor utal arra, hogy a köztársasági elnöknek akkor van ilyen megerősítési joga, ha kormányhatáskörről van szó, de a kormány és az elnök is úgy ítéli meg, hogy szükséges egy államfői megerősítés, ebben az esetben nyílik arra lehetősége az államfőnek, hogy ezt a jogosítványát a gyakorlatban érvényesítse. Valójában itt arról van szó, hogy egy kormányelőterjesztés alapján a köztársasági elnök egy m egerősítő aktust tesz, és ezt követően a miniszterelnök vagy a külügyminiszter ellenjegyzésével az alkotmányos szabályoknak megfelelően érvényesítteti. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen nem csak a megerősítés, a jóváhagyás, az elfogadás fogalmai jel ennek meg ebben a törvényjavaslatban, amely megpróbálja az eljárás egész folyamatát átfogni. (16.30) Megjelennek ebben olyan kategóriák is, amelyek egyébként ismertek voltak az 1982. évi 27. számú törvényerejű rendeletből is, mint példá ul a nemzetközi szerződés előkészítése, kezdeményezése, illetőleg a létrehozása. A nemzetközi szerződés előkészítése lényegében a folyamatnak az a része, amikor az állam szervei a saját koncepciójukat kialakítják. Ez a jog a minisztert illeti meg, a külügy miniszterrel egyetértésben. Külön szabályozza a törvényjavaslat azoknak a megállapodásoknak a helyzetét, amelyek nem minősülnek nemzetközi szerződéseknek, de amelyek a magyar állam külpolitikáját mégiscsak érinthetik. Ez utóbbi esetben, ha egy ilyen kapcso lat fennáll, akkor természetesen a külügyminiszter is a folyamat részesévé válik. A nemzetközi szerződés kezdeményezése tulajdonképpen nem más, mint más állammal, államcsoporttal vagy nemzetközi szervezettel annak a szándéknak a közlése, hogy a magyar álla m nemzetközi szerződést kívánna létrehozni. A szerződés kezdeményezésének joga a kormányt illeti
