Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
791 meg. A kormány a miniszter és a külügyminiszter együttes előterjesztése alapján ad felhatalmazást a kezdeményezésre, illetőleg határoz a tárgyalásokkal megbízo tt személy vagy küldöttség kijelöléséről és feladatairól. Külön mozzanata a nemzetközi szerződés előkészítése, kezdeményezése vagy megalkotása folyamatának az úgynevezett létrehozás. Ez a létrehozás leegyszerűsítve tulajdonképpen nem más, mint a nemzetközi szerződés tervezete végleges szövegének a jóváhagyása a tárgyalóküldöttségek által, amelyet leegyszerűsítve - bár nem pontosan - a köznyelv, a publicisztika, a politikai újságírás parafálásnak nevez, noha a parafáláson kívül más cselekményekkel is elvégez hető a nemzetközi szerződés létrehozása. A parafálást követi a nemzetközi szerződés megerősítése, elfogadása vagy jóváhagyása, amelyről korábban már részletesen beszéltem. Ez utóbbi lépés az, amellyel az állam a szerződést magára nézve kötelezőnek ismeri e l, és ezzel az aktussal történik a nemzetközi kötelezettségvállalás. Itt kell azonban megjegyeznem azt, hogy már a szerződés létrehozása is kötelezettséget ró az államra, tudniillik az előbb már annyiszor említett bécsi egyezmény alapján az állam köteles a parafálás vagy a létrehozás más aktusát követően tartózkodni minden olyan cselekménytől, amely alkalmas lehet arra, hogy a szerződés megalkotásának a folyamatát akadályozza, illetőleg a szerződés tényleges jogi létrehozását - most nem a parafálás értelméb en vett létrehozását - megakadályozza. Utolsó mozzanata a nemzetközi szerződés megalkotási folyamatának a kihirdetés, a jogszabályba foglalás. Ez az a mozzanat, amely a rendszerünket továbbra is a dualista szisztéma, a dualista megoldás keretei között tart ja. A monista megoldás esetén az lenne a helyzet, hogy a megerősítéssel, jóváhagyással, elfogadással, illetőleg az általam most részletesen nem tárgyalandó csatlakozással már a nemzetközi szerződés a belső jog részévé válik. A dualista megoldás szükségessé teszi azt is, hogy jogszabályba foglalják a nemzetközi szerződést, és a jogszabályt a jogalkotási törvény, illetőleg az alkotmány általános normáinak megfelelően ki is hirdessék. Az előterjesztés szövege úgy fogalmaz, hogy egy egyszerűsítés történik ezen a téren, hiszen egy aktussal megy végbe a megerősítés, illetőleg a nemzetközi szerződés törvénybe foglalása, valamint a jóváhagyás és a nemzetközi szerződés kormányrendeletben történő becikkelyezése. Ha valaki nagyon alaposan végigolvassa a törvényjavaslat ot, akkor azért talál ezen a területen bizonyos problémákat, tudniillik nem minden megfogalmazás teljesen egyértelmű, vannak olyan normák is ebben a javaslatban, amelyek azt sejtetik, mintha nem egy, hanem két aktusról lenne szó a továbbiakban is. A szöveg ezés egyértelművé tételével ezt kiküszöbölhetőnek tartom, s ebben az esetben a nemzetközi szerződéssel kapcsolatos eljárás valóban egyszerűsödne. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nagyon röviden érintenem kell a nemzetközi szerződés ideiglenes alkalmazá sának intézményét is. Ez az intézmény szintén ismert a bécsi egyezményből, ennek következtében célszerű, ha ezt az intézményt a magyar jogrendszer részévé is nyilvánítjuk. A bizottsági vita során felmerültek olyan ellenvetések, hogy az “ideiglenes” szónak Magyarországon nem mindig jó a csengése. Több példa is elhangzott, én egy harmadikat is tudnék mondani, ott ugyanis a szovjet csapatok ideiglenes állomásozásáról volt szó, illetőleg a K und K hadserege helyett a K und K honvédségének a felállításával kapcs olatos ideiglenes szabályozás, amely azután az egész dualizmus időszakára véglegessé vált. Ideiglenesség volt a magyar közjogi intézményrendszerben a kormányzói intézmény is 1920 és 1944 között, ezért beszéltek közjogi provizóriumról. Noha a baloldali és a liberális képviselők valószínűleg nem tökéletesen helyesnek ítélik az adott korszak berendezkedését és politikáját, mégis úgy vélem, az ideiglenesség, illetőleg a provizórikus jelleg ezen újabb negatív konnotációja sem lehet akadálya annak, hogy a magyar jogrendszerbe beemeljük az “ideiglenes alkalmazás” fogalmát a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatosan. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt nevében a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslatot elfogadásra javasolom, s arra kérem ellenzéki képviselőtársaimat, az ellenzéki frakciókat, hogy az e téren mutatkozó jogalkotási elmaradás
