Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
764 mondta, hogy hagyja magát meggyőzni, de ezek szerint neki is ilyen kételyei vannak, és ő is ezt az álláspontot követi. Ezeken az álláspontokon kívül engedtessék meg, hogy arr a is hivatkozzak, hogy itt a hatalmi ágak szétválasztása terén is érzek bizonyos problémát, nevezetesen azt, hogy az Országgyűlés - mint a legmagasabb szintű jogalkotó fórum - létrehozta a jogalkotás kontrollszervezeteként az Alkotmánybíróságot, és nyilván , mivel az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés választja, ez a törvényhozó hatalomhoz áll a legközelebb. Abban az esetben megítélésem szerint, ha ennek a kontrollszervezetnek, amivel nem szeretném az Alkotmánybíróságot megsérteni, és elnézést, ha a jelzőt f élreértették, tehát ha a létrehozott Alkotmánybíróságnak - amelyet az Országgyűlés hozott létre, és ez a lényege álláspontom szerint , megadjuk azt a lehetőséget, hogy egy önálló hatalmi ág döntését jogilag felülbírálhassa, akkor egy picikét az Országgyűl és kiterjesztette a saját kontrolllehetőségét a Legfelsőbb Bíróság fölé, ami megítélésem szerint egy jogállam szempontjából semmilyen körülmények között nem fogadható el. Kifejtettük számtalanszor azt az álláspontot, és ezzel kapcsolatban is volt vita, ho gy nem tekintjük jogszabálynak a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát, és amennyiben azt nem tekintjük jogszabálynak, abban a pillanatban ez a jogszabályok fölötti ellenőrzési kontrolllehetősége az Alkotmánybíróságnak nem terjeszthető ki a jogegységi döntésre. Tisztelettel, a tartózkodásunkkal kapcsolatban azért szeretném felhívni a figyelmet arra a lehetőségre - ahogy én ma az alkotmánnyal kapcsolatos vitát figyeltem, és az alkotmánymódosításnak a számtalan témaköre miatt ugyancsak veszélyesnek érzem , hogy ez a törvényjavaslat törvény szintjére emelkedhessen , hogy azokat az aggályainkat, amelyeket megfogalmaztunk, az Alkotmánybíróságról szóló törvény esetleges módosításával minden további nélkül el lehetne oszlatni, és ha azok a kérdések nem is kerü lnének megoldásra, amelyeket az alkotmánnyal kapcsolatos törvénycsomag egyébként tartalmaz, legalább ebben a kérdésben előbbre tudnánk jutni. Talán a legfontosabb érv emellett az, hogy a részletes eljárásjogi szabályok törvényi szintre kerülhetnének, és az Alkotmánybíróság működése ezáltal megítélésünk szerint lényegesen gördülékenyebb lehetne. Tisztelt Országgyűlés! Ezekre való tekintettel jelen pillanatban a FideszMagyar Polgári Szövetség az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat szavazásánál tartózko dni fog, nem fogunk ellene szavazni, de jelen formájában támogatni sem tudjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz, az MDF és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Fodor Gábor úr, az SZDSZ képviselője. DR. FODOR GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg az érdeklődők, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nevében kifejtsem álláspontunkat az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Azzal kell kezdenem, hogy az Alkotmánybíróság szerepe különleges Magyarországon - különleges azért, mert Magyarországon 198990ben rendszerváltás volt, és a rendszerváltással létrejött a Magyar Köztársaság, demokratikus jogállam, az a jogállam, amelyben élünk. (14.20) Sokan fáradoztak e jogállam megteremtésén, és a kommunista rendszer eltűnése és bukása után a demokratikus normák megerősítéséért a Magyar Országgyűlés is és mások is - mint ahogy említettem - sokat tettek, sokat fáradoztak, igen sok energiájuk va n abban, hogy az ország valóban a jogállami normáknak megfelelően működjön. Ebben a sorban mindenképpen kiemelt szerepe van az Alkotmánybíróságnak is. Nem szabad elfelejteni, hogy amiért Magyarország a nemzetközi közvéleménynek is kivívta a jelentős érdekl ődését az 1990es évek elején, az az az átmenet volt, amit egyfajta jogállami átmenetnek tekintünk. Magyarországon alapvetően változott meg az ország társadalmi berendezkedése,
