Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
763 ale lnöke volt, alkotmánybírói tevékenységét bármilyen irányba, főleg negatív irányba befolyásolta volna. Viszont azt a magyarázatot egyáltalán nem tudom elfogadni, amelyik a vezető közigazgatási személyek alkotmánybíróvá válásának a lehetőségét nyitja meg. A hatályos jog szerint nem lehet alkotmánybíró, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be, értjük alatta a közigazgatási államtitkárokat, helyettes államtitkárokat. Mind a kettőt nevesíti is maga a törvényjavaslat indokolása, és azt magyarázza, hogy m ivel egyik pozícióban lévő tisztségviselő sem vehet részt a döntésben, ezért nem indokolt őket az Alkotmánybíróságtól távol tartani. (14.10) Ezt a logikát én nem tudom elfogadni, mert én azt hiszem, hogy ha a 386 képviselő közül valaki igent vagy nemet nyo m, az egy olyan lényeges kérdéssé válik, amitől kizárjuk azt, hogy alkotmánybíróvá válhasson, ugyanakkor alkotmánybíróként tevékenykedhet egy törvény alkotmányossági felülvizsgálata során az a vezető tisztségviselője az Alkotmánybíróságnak, aki esetleg ann ak a törvénynek a megszületését végigkísérte, végigdolgozta és végig azonosult vele, hiszen nyilvánvalóan azért van a posztján, hogy a megfelelő módon kerüljön ki a keze alól az a törvényjavaslat. Tehát nekem az az álláspontom, hogy ez is indok arra, hogy ezen a kérdésen ne kelljen változtatni. Ez egy olyan lényeges kérdése az új törvényjavaslatnak, ami teljesen indokolatlanná teszi az új törvény megalkotását. A hatályos jogszabályunk az Alkotmánybíróság teljes ülésével kapcsolatban nem állapít meg szabályt abban a tekintetben, ha az Alkotmánybíróság elnököt és helyettes elnököt választ. Számomra egy kicsit furcsa, és én csupán felhívom erre a figyelmet, hogy a teljes ülés az elnök és a helyettes elnök megválasztása tekintetében csak akkor határozatképes, ha valamennyi alkotmánybíró jelen van. Ez, azt hiszem, ugyancsak nehézzé teheti a választás lebonyolítását, ezt végig kell gondolni, én ezt egy kicsit túlzottnak tartom. Ugyancsak ezzel a témakörrel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egyé bként a teljes ülés az alkotmánybírósági eljárás során akkor határozatképes, ha azon nyolc alkotmánybíró van jelen. Itt semmi más ellen nem küzdök, csak azt szeretném elkerülni, hogy egy abszolút szám kerüljön be a törvényjavaslatba. Tudomásom szerint az e lmúlt időszakban előfordult már az, hogy az Alkotmánybíróságnak több betöltetlen helye is volt, és ebben a pillanatban ez igencsak nehézkessé teszi az ő tevékenységüket. Itt javasolnék egy olyan megoldást, ha erre a kormány hajlandó lenne, hogy valamilyen arányhoz kötnénk, legyen az négyötöd, háromnegyed, ez mind megállapodás kérdése, de az abszolút szám az én álláspontom szerint semmilyen körülmények között sem fogadható el. Tisztelt Országgyűlés! Van egy olyan kérdés az alkotmánybírósági törvényben, amirő l feltétlenül részleteiben beszélni kell, helyesebben, most ugyanabba a hibába estem, mint Wiener képviselő úr, mert nem az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatban van, hanem az alkotmányról szóló törvényjavaslatban; nevezetesen, arról az alkotmánybír ósági hatáskörről szeretnék beszélni, amely a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatainak az alkotmányossági felülvizsgálatát tenné lehetővé. Mi nem vállaljuk annak a bírónak a szerepét, hogy eldöntsük, hogy a két közjogi méltóság közül kinek van igaza. N em akarjuk kimondani, hogy igaza van az Alkotmánybíróság elnökének, azt se akarjuk kimondani, hogy ebben a vitában a Legfelsőbb Bíróság elnökének van igaza. Mi erre azt mondjuk, hogy ebből a két álláspontból a FideszMagyar Polgári Szövetség a Legfelsőbb B íróság elnökének az álláspontjához csatlakozik, az általa a sajtóban és egyéb helyen számtalanszor kifejtett érvek alapján, és itt a Legfelsőbb Bíróság elnökének érveit szeretném egykét kérdéssel ki is egészíteni. A Legfelsőbb Bíróság elnökének az álláspo ntjából, sommázva, összefoglalva, a leglényegesebb az, hogy jogbiztonsági kérdéseket vet fel, ha az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait. Ennek a kételyének egyébként Vastagh Pál úr, az alkotmányügyi bizottság eln öke itt, ezen a pulpituson mint az MSZP vezérszónoka is hangot adott. Ő ugyan úgy
