Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
756 A javasolt új intézmények közül kiemelném az ideiglenes intézkedés szerepét. Ez ugyanis lehetővé teszi azt, hogy amennyiben valamely jogszab ály, illetőleg az állami vagy önkormányzati irányítás egyéb jogi eszköze a vizsgálat során feltehetően alkotmányellenesnek minősül, akkor azt az Alkotmánybíróság döntéséig már ne alkalmazzák, s ezzel megelőzhetővé válik olyan döntések meghozatala, amelyek később alkotmányellenes jogszabályon alapulva problémákat, gondokat, feszültségeket okozhatnak, veszélyeztethetik a jogbiztonság követelményének az érvényesülését. A másik kérdés, amelyet a többség álláspontja nyomatékosan hangsúlyozott, az úgynevezett jog egységi határozatokkal kapcsolatos témakör volt. A többségnek az az álláspontja, tisztelt képviselőtársaim, hogy helyes az előterjesztésnek az a mozzanata, rendelkezése, amely lehetőséget biztosítana az Alkotmánybíróságnak a jogegységi határozatok kontroll jára. Ez volt a többség álláspontja, akkor is, ha Vastagh Pál bizottsági elnök úr - miként erre ma a plenáris ülésen is sor került - bizonyos aggályainak adott hangot. Azért adott hangot aggályainak, mert noha elméletileg helytálló ennek az intézménynek a bevezetése, a gyakorlatban felmerülhet a jogbiztonság kérdésköre, felmerülhet az, hogy egy ilyesfajta alkotmánybírósági hatáskör a jogbiztonság elvének az érvényesülésében bizonyos problémákat okozhat. Mindezzel a kérdéskörrel később, a vezérszónoki felszó lalásomban fogok részletesebben foglalkozni. Végezetül, harmadik témakörként az alkotmányügyi bizottság foglalkozott a helyi önkormányzati képviselőtestületek, illetve közgyűlések feloszlatásával kapcsolatos alkotmánybírósági hatáskör bevezetésével is. A többségnek az az álláspontja, hogy a jelenlegi megoldás szakmailag és politikailag egyaránt tarthatatlan. Most ugyanis a parlament feles döntéssel feloszlathatja az alkotmányellenesnek minősített önkormányzatot, és ezáltal beavatkozhat olyan önkormányzatok nak a tevékenységébe, amelyek más pártállásúak, mint a parlamenti többség, illetőleg ezen önkormányzatok esetében beavatkozhat a polgármester és a képviselőtestület közötti viszályokba, konfliktusokba, miként erre kísérlet történt a hódmezővásárhelyi közg yűlés esetében. Alkotmányjogilag pedig azért nem megfelelő a mostani megoldás, mert az Alkotmánybíróságnak véleményező szerepkört kíván biztosítani, az Alkotmánybíróság pedig nem véleményező szerv; a mostani szabályozás, amely 1990ben született, ezt a meg oldást tartalmazza. Az Alkotmánybíróság 1991ben már jelezte, hogy nem társtörvényalkotó, nem olyan szervezet, amely kisegíti a kormánynak vagy a parlamentnek a működését. A javasolt törvényjavaslatban szereplő megoldás az Alkotmánybíróságra kívánja bízni azt, hogy döntsön az alkotmányellenes működés kérdésében. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ez az a koncepció, ez az a jogi konstrukció, amely az Alkotmánybíróság szerepkörének és a jogállamiság alapvető követelményeinek megfelel. Köszönö m a figyelmet, és köszönöm elnök asszony türelmét, hogy lehetővé tette felszólalásom végigmondását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! A kisebbségi vélemény ismertetője Rubovszky György képviselő úr. Me gadom a szót képviselő úrnak. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Először is azzal kell kezdenem, hogy Wiener képviselő úr félreér tette az alkotmányügyi bizottságban tanúsított ellenzéki magatartást, vagy pedig nem elég gondosan olvasta el utólag a jegyzőkönyvet. Az nem vitás, hogy az alkotmányügyi bizottságban a kisebbség nem nemmel szavazott, hanem tartózkodott, amikor az általános vitára való alkalmasság tárgyában döntött a bizottság, de azért ott nevesítettük álláspontunkat. A későbbiek során vissza fogok térni ugyanarra a hibára, amibe most Wiener képviselő úr is beleesett, és amit mi kifogásoltunk az egész, Alkotmánybírósággal k apcsolatos törvénycsomaggal kapcsolatban.
