Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
736 alkotmánynak - helyesen - döntenie arról kell, hogy a köztársaság fővárosa Budapeste vagy esetleg nem Budapest. Ez a 74. §ban található. A kerületek átalakítását, megszüntetését, ré szeinek csatolását, egyesülésüket, a fővárosból történő kiválásukat szíveskedjenek az érintettekre hagyni a jövőben is. Mindezek után sajnálattal vettük tudomásul az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének azon nyilatkozatát, hogy az igazságügyi tárca az a lkotmánymódosítás kapcsán nem kívánt állást foglalni a közigazgatási reform tekintetében. Nem is nyitja meg az alkotmánynak az önkormányzatokra vonatkozó fejezetét. A bizottsági ülésen azt hallhattuk, hogy a fővárosi kerületek kialakítása nem a legszerencs ésebb terminológia, bár az Országgyűlés törvénnyel rendeli el. Az önkormányzati bizottság tagjai remélik, hogy dr. Bárándy Péter miniszter úr nem osztja beosztottjának azt a véleményét, hogy itt mindentől függetlenül, tradicionális törvényhozási tárgykörrő l van szó. Tisztelt Országgyűlés! Az 1949. évi XX. törvény az oroszból fordított kommunista alkotmány utódszövege. Tisztelt Miniszter Úr! Semmilyen tradíciót nem hordoz ez a normaszöveg, és nem is hordozhat. A bizottság tagjai bíznak abban, hogy ön ezt fel ismeri, és az alkotmányozás ebben a szellemben folytatódik a jövőben. Ha nem elég a mi szavunk az önkormányzati bizottságban, akkor szeretném idézni a Magyar Köztársaság alkotmányának bevezetőjéből a bevezetőt jegyző Kukorelly István szövegét és megállapít ásait: “A hatályos magyar alkotmány 1949es szerkezete és szerkesztési koncepciója a kodifikáció szakmai követelményei nézőpontjából jogosan bírálható. Rajta van a történelmi kor lenyomata.” Nem tradíció - hatályon kívül helyezendő. (Az elnök a csengő megk ocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönjük szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 1515 perces időkeretben, az imé nt jelzett türelmet is bekalkulálva; közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Először megadom a szót Vastagh Pál úrnak, az MSZP képviselőcsoportja nevében. DR. VASTAGH PÁL , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tiszt elt Képviselőtársaim! Tisztelt Érdeklődők, akik esetleg televízión vagy rádión figyelik az alkotmánymódosítás vitáját! Előre szeretném bocsátani, hogy 1990 óta ez a harmadik alkalom, amikor az Országgyűlés ilyen terjedelemben foglalkozik a Magyar Köztársas ág alkotmányának módosításával. Ez mindenképpen megalapozza és megteremti a jelentőségét a mai tárgyalási napnak, hiszen olyan egybekapcsolódó, régóta korrekcióért kiáltó szabályozási tárgyakról és módosításokról van szó, amelyekről a szakmai közvélemény a z elmúlt évtized során nagyon egyértelműen és világosan kifejtette az álláspontját, hogy igenis, indokolt az átgondolás, indokolt a szabályozás. Tulajdonképpen a kormány, amikor ezt a módosító javaslatát beterjesztette az Országgyűlésnek, elsősorban arra v állalkozott, hogy ezeknek az évtizedes vitáknak a végére tegyen pontot, és átültesse az alkotmányba ennek a hosszú meditációnak a szakmai eredményeit. A szakemberek számára nem jelentenek újdonságot azok az igények, hogy át kell gondolni a jogalkotási törv ény tartalmát, és ennek az alkotmányos következményeit meg kell fogalmazni. Hasonlóképpen ismert és elismert az a törekvés, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányos jelentőségének megfelelően az intézményre vonatkozó legfontosabb hatásköri szabályok, a bírák s zemélyére vonatkozó legfontosabb szabályok kapjanak részletesebb alkotmányos rögzítést. Az is indokolt, hogy a nemzetközi szerződések megkötésének rendjét a kor követelményeihez kell igazítani, ahhoz a felgyorsult világhoz, ahhoz az intenzívebb nemzetközi kapcsolatrendszerhez, amely napjainknak, ennek a kornak a jellemzője. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, alapvető, nagy súlyú, nagy jelentőségű alkotmányos kérdések vitája indul meg a parlamentben; remélhetőleg ez a vita eredménnyel és sikerrel zárul.
