Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
685 Hozzászólásra jelentkezett Salamon László úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvi selőtársaim! Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslathoz számos módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők, köztük magam is. Általánosságban el kell mondanom a módosító javaslatok jelenlegi állásáról és sorsuk rövid távú kilátásáról, hogy a parlamenti tárgyalás melletti folyamatos egyeztetések azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy ebben a kétharmados törvényben belátható időn belül talán sikerül a még nyitott kérdésekre megoldást találni. Ezt azért tartom fontosn ak előre elmondani, mert a részletes vitában néhány módosító javaslatot, úgy gondolom, feltétlenül érinteni kell, legalábbis én ezt a magunk tekintetében nem találom megkerülhetőnek. De talán könnyíti a helyzetünket, hogy bizonyos fokig látszik az alagút v ége, és látszik valamiféle kibontakozás lehetősége. A vita jelenlegi szakaszában éppen ezeknek az egyeztetéseknek a tanulságaként vagy hozadékaként - inkább ezt a szót mondanám - kapcsolódó módosító javaslatokat is benyújtottunk, amelyeket, azt gondolom, s zintén majd meg kell fontolnunk és meg kell tárgyalnunk. Ezek után néhány kérdés ismertetésére vagy érintésére szeretnék sort keríteni. Kiszámíthatóan ez öt percbe nyilván nem fog beleférni, ezért az ismételt szókérés, felszólalás lehetőségével fogok élni. Először a 4146/11., 14. és 15. módosító javaslataimról szeretnék szót ejteni, melyek a külképviseleteken lebonyolítandó választásokkal kapcsolatosak. Ismeretes a kormány javaslata. Ez idő szerint a kormány hivatalos és írásban előttünk fekvő javaslata ért elmében a külképviseleteken a szavazást a külképviseleteken felállítandó külképviseleti választási iroda bonyolítaná le, melynek tagjait gyakorlatilag a külügyminiszter jelölné. Arra is lehetőség lenne, hogy ezeket a személyeket a diplomáciai szolgálatot t eljesítők köréből válasszák ki. (23.30) Már az általános vitában is elmondottuk, ismételten hivatkozom arra, hogy ez a megoldás elfogadhatatlan, mert hiszen egy jogállami igényeknek megfelelő választás nem bonyolítható le úgy, hogy a szavazás levezénylését olyan személyek végezzék, akik egzisztenciálisan, a személyi sorsukat, karrierjüket illetően a kormánytól függő helyzetben vannak. Márpedig az, hogy ezeknek a személyeknek a bizottságba delegálását - nem szó szerint szerepel így a törvényben, de ez a lény ege - gyakorlatilag a külügyminiszter teszi meg az Országos Választási Iroda elnöke útján, ezt jelentené. Itt gyakorlatilag a külügyminiszter - aki mellesleg ez idő szerint a Magyar Szocialista Párt elnöke - személyétől függő emberek lennének a bizottságba delegálva. Ez számunkra nem elfogadható megoldás, ezért egy olyan módosító javaslatot terjesztettünk elő, hogy a külképviseleteken is kerüljön sor választási bizottság felállítására, mégpedig olyan választási bizottság felállítására, amely megfelel a vála sztási eljárási törvény szellemének és az egész választási rendszerünk lebonyolítása alapvető elveinek. Azt a javaslatot terjesztettük elő, hogy a külképviseleteken felállítandó választási bizottságok tagjait az Országgyűlés válassza meg kétharmados többsé ggel, egyben az Országos Választási Bizottság tagjainál is térjünk át a kétharmados választás szabályaira. Itt kell elmondanom, hogy az elgondolással szemben a párhuzamosan folyó egyeztetések kapcsán ellenvetés érkezett a Szocialista Párt részéről. Avarkes zi képviselő úr, aki most nincs itt, egy másik módosító javaslatot terjesztett elő. Érzékelve azt, hogy itt vita van köztünk, a Fidesz most csatlakozó módosító javaslatként letesz egy harmadik javaslatot a Ház asztalára, amelynek az a lényege, hogy az Orsz ággyűlés válasszon ugyan egyszerű többséggel bizottsági tagokat - tudniillik itt kell megjegyeznem, az volt a kifogás lényege, hogy a kétharmados többség esetleg működőképtelenségi helyzetet idézhet elő , tehát az a javaslatunk, hogy az Országgyűlés válas szon egyszerű többséggel bizottsági tagokat, tehát a bizottságok tagjai egyszerű többséggel kerüljenek megválasztásra, azonban ezeket a parlamenti választáson mandátumot szerzett pártok jelöljék, mégpedig a módosító
