Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
686 javaslatunkban részletesen leírtan szabá lyozott olyan rendszer szerint, amely a kormánypárti és az ellenzéki jelölésben a paritást megfelelően biztosítja, és kiküszöböli azokat a lehetséges csapdákat is, amelyek esetleg valamelyik oldal egyet nem értéséből adódóan a bizottságok megválasztását el lehetetlenítenék. Nagyon remélem, hogy ezen az úton sikerül megoldásra találnunk, és a törvényjavaslat egyik legneuralgikusabb pontját megoldani. Ez lenne az egyik témakör. Azt gondolom, ha öt percre kell szétosztanom a felszólalásomat, akkor itt abbahagyo m, és ismételten szót kérek a többi kérdésre áttérve. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Köszönöm. Hozzászólásra következik Herényi Károly, az MDF képviselője. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Miniszter Úr ! Tisztelt Ház! Azt mondhatjuk, ennek a törvénynek az előkészítése, miután rendkívül fontos és bizonyos értelemben úttörő törvényről van szó - nálunk ilyen még nem volt, először lesz európai parlamenti választás , megfelelő politikai egyeztetés után kerül t a parlament asztalára. Ebben a politikai egyeztetésben a Belügyminisztériumnak pozitív szerepe volt. Meglehetősen hosszú ideig tartottak az egyeztetések, de még az egyeztetések megkezdése előtt olyan baj történt, amit most már nagyon nehezen tudunk korri gálni. Nevezetesen az összeférhetetlenségről van szó, és az összeférhetetlenséget felsoroló jogállási rész azon szakaszáról, amely a nemzeti parlamenti képviselők egyidejű európai parlamenti képviselőségét zárják ki, illetve teszik lehetetlenné. Ez a fajta egyeztetés, amelynek a hiányáról beszélek, úgy történt és úgy követődött el, hogy a magyar kormány képviselője nem élt a derogáció lehetőségével, nem kért a megadott határidőig derogációt, kivételezést az európai parlamenti törvények alól, habár ez a törv ény, amely az összeférhetetlenséget szabályozza, csak 2004. január 1jével lép hatályba. Tehát amikor a politikai egyeztetések megkezdődtek a Belügyminisztérium szervezésében, akkorra már egy olyan helyzettel találtuk szemben magunkat, amelyen a részt vevő pártok és a Belügyminisztérium képviselője nem tudott változtatni. Mégis kísérletet kell tennünk annak érdekében, hogy ezt az ellentmondást feloldjuk, hiszen a mi nemzeti parlamenti képviselőink 2002 tavaszán, amikor a választáson elindultak, még nem tudt ák, hogy két esztendő múlva válaszút elé érkeznek, még nem tudták, hogy hiába vesznek részt az előkészítő munkában, hiába vállalnak oroszlánszerepet ebben a hatalmas munkában, és most akár megfigyelői státusban az Európai Parlament képviselői, majd 2004 ny arán, a választásokat megelőzően dönteniük kell, hogy lemondanake a nemzeti parlamenti képviselőségükről, és választják az európai parlamenti képviselőséget, vagy fordítva cselekszenek. Ezért én néhány módosító indítványt adtam be, amelyben szeretném ezt az ellentmondást feloldani. Mindenesetre azonban, mielőtt a magam módosító javaslatait ismertetném, elvi támogatásomnak kell hangot adnom, hiszen szocialista oldalról Avarkeszi Dezső képviselő úr beadott egy olyan módosító javaslatot, amely a törvényből a mindösszesen öt paragrafusból álló jogállási részt kiemelné - ez tartalmazza az összeférhetetlenséget is , és ezt egy külön törvényben sokkal részletesebben kidolgozva határozná meg a parlament, az Országgyűlés. Ennek az indítványnak indoklásául azt is sz eretném felhozni és előadni, hogy azon a nagybizottsági ülésen, ahol az európai parlamenti képviselők jogállásáról beszéltünk, közös vélemény alakult ki a vonatkozásban, hogy az európai parlamenti képviselők választásáról és jogállásáról szóló rész - ponto san azért, mert csak öt paragrafus foglalkozik és meglehetősen felületesen a jogállásról szóló résszel - kerüljön ki, és erről egy külön törvény rendelkezzék. Tehát tulajdonképpen két irányból is van indíttatás a jogállási rész kivételére, és ha ezt az Ors zággyűlés elfogadja, akkor a kérdés legalábbis egy időre megoldódni látszik.
