Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
649 Köszönöm, elnök úr. Józsa István képviselőtársam imént a kétpercesét azzal kezdte, hogy az Orbánkormány vaj on akkor jól terveztee a kétéves költségvetést. Elég sokat idéztem önöknek a hozzászólásomban a környezetvédelmi fejezetből, de nem olvastam fel azt a jogszabályt, a XI. törvényt, amelyik a kormányváltás után született, a minisztériumokat sorolja föl, meg átvariálja a hozzájuk tartozó költségvetéseket. Olvasom: a kiadások teljesítése a 2002. évi XI. törvény szerinti előirányzathoz képest, magyarul: a Medgyessykormány előirányzatához képest valósult meg 126,2 százalékban, és ahhoz képest a teljesítés 73 sz ázalék. Kérdem én: ki tervezett jól vagy rosszul? Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Józsa István képviselő úr válasza következik. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szeretnék itt ugyanarról a kérdésrő l szópárbajba bonyolódni, de azért azok a példák, amelyeket én felsoroltam, nem az említett XI. törvény alapján születtek, hanem a 2000ben elfogadott költségvetési törvény tartalmazza, és ha megfigyelte a példáimat, ugyanazokat a számszerű értékeket mondj a mind a két évre, és mind a két évben annak a töredéke teljesült, fele, harmada, ötöde. Tehát ez azért nem hiszem, hogy jelentős eltérést mutat. És még egy apró kis észrevétel, ami már itt elhangzott, de hadd említsem meg a költségvetésszerű működésről. A z első körben történő, illetve a második hozzászólásnál kialakult kétperces vita során a Széchenyitervről sok észrevétel elhangzott. Azért egy dolog nem hangzott el, hogy kéthárom olyan éve is volt a Fideszkormánynak, amikor az infláció alultervezése ré vén körülbelül háromszor annyi többletbevétele volt, mint amennyit a Széchenyitervre összesen ráköltött, és ezt a többletbevételt - ahogy a képviselőtársam említette - egy elegáns mozdulattal átterelte az MFBhez. Tehát olyan költségvetési megoldást alkal mazott, amely a szokásos, az Európai Unióban elfogadott költségvetési gyakorlat szerint nem megengedett, ezt kellett helyretennünk az elmúlt év végén - ennyit az előző történetekhez. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Szabó István képviselő úr kért sz ót, Fideszfrakció. (Szabó István: Elállok.) Visszalépett. Akkor folytatjuk az előre jelentkezett képviselők sorát: Szabó Zoltán képviselő úr lép előre, MSZPfrakció. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az újságíróiskolában a növendékeknek az első lecke, amit megtanítanak, úgy szól, hogy az nem hír, hogyha a kutya megharapja a postást, az a hír, ha a postás harapja meg a kutyát. Ennek mintájára mondhatjuk azt, hogy az nem hír, ha egy kormánypárti képviselő támogatja a kormány zárszámadási törvényjavaslatát. Nem véletlen, hogy mióta Magyarországon népképviseleti Országgyűlés és annak felelős kormány létezik, a parlament még mindig elfogadta a kormány előző évre benyújtott költségvetési beszámolóját. Amikor ezt a zárszámadást kéz hez vettem, én mégis azzal a gondolattal játszottam el hosszasabban, hogy kutyát megharapó postásként ennek a zárszámadási törvénynek az elutasítására szavazzak itt, a parlamentben. Ez a zárszámadás ugyanis, tisztelt Ház, meglehet, megfelel az államháztart ási törvény előírásainak, nem ad azonban valós képet azokról a folyamatokról, azokról a tényleges gazdasági folyamatokról, amelyek az elmúlt esztendőben lezajlottak, és amelyek oda vezettek, ahol ma a magyar gazdaság és a magyar költségvetés tart. Nem kívá nok szólni ennek kapcsán a kétéves költségvetésről és a kétéves költségvetés számaitól való eltérésről; nem kívánok szólni az alultervezett inflációról, amelynek több száz milliárdos bevételeit az Orbánkormány parlamenti felhatalmazás nélkül költötte el; nem kívánok szólni arról,