Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter):
647 Öt percnél járok; egy kicsit más téma: dr. Szabó Zoltán vetette fel egy kétperces hozzászólásában, h ogy pótköltségvetésre miért volna szükség, vagy miért nincs szükség. Dr. Kovács Árpádtól, az Állami Számvevőszék elnökétől hallhattuk bizottsági ülések sorozatán, hogy gyakorlatilag az 1996. költségvetési évtől kezdődően van ez a rendszer, hogy a kormány n em nyújt be pótköltségvetést, megcsinálja a dolgát, és a következő évben a zárszámadási törvénynél próbálja meg jóvátenni ezt a mulasztását, amit természetesen a kormánypártok általában rendre jóváhagynak. Szegények, mit is csinálhatnának mást. De micsoda különbség az - pestiesen szólva , ha egy kormány a saját parlamenti frakcióival ellentétes dolgokra beszéli rá szegényeket; és micsoda különbség az, ha egy kormány a kormányprogramban és a parlamenti kormánypártok irányvonala alapján történt cs elekedeteinek megfelelően végzi azokat az eljárásait, amelyeket azután boldogan jóváhagynak utána a kormánypártok! Ez a Horn- és a Medgyessykormányra, úgy tűnik, nem vonatkozik. Egy apró magánvéleményemet hadd fejtsem ki önöknek gyorsan: időnként előjön, hogy a Hornkormány idejében a Bokroscsomag önök szerint micsoda csodálatos dolog volt. A Bokroscsomagot a kormány ráerőltette az akkori kormánypártokra, elfogadták, ezzel el is vitték a balhét, gúzsba kötötték a társadalmat, és ha ugyanaz a kormány, ame lyik az MSZPre és az SZDSZre ráerőltette a Bokroscsomagot, nem az ellenkezőjét csinálja annak, mint amire rákényszerítette a kormánypárti többségét, akkor ez a társadalom gúzsba kötve nem tudom, hogy hová került volna. A kormány azzal, hogy bevezette ez t a rendszerét, tulajdonképpen jót tett a magyar társadalomnak. Az, hogy az MSZP elvesztette miatta akkor a választást… - azt hiszem, a folyományát minden további nélkül lehet látni. A jövőt nem akarom önöknek megsaccolni. Hölgyeim és Uraim! Még egypár gon dolatot hadd említsek fel a 41. fejezetből, a központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelési költségeiről szóló fejezetből. Tavaly lettem igazából figyelmes erre a fejezetre. Egy módosító javaslatom kapcsán v ettem észre, hogy ez egy nagyon érdekes fejezet, itt milliárdok, sőt tízmilliárdok röpködnek a levegőben egyegy költségvetésnél és zárszámadásnál. Ha lenne elég percem, akkor untatnám önöket, hogy mi volt az a módosító javaslatom, ahol pár tízmilliót szer ettem volna egy alul, illetve felültervezett kiadási nemnél, de sajnos ez a módosító javaslatom nem jött be, kellett az a 3 milliárd túltervezés a bérhikialapra. Hölgyeim és uraim, ezt hívják úgy, hogy belelöknek a vízbe, utána egy fedezet nélküli 3 milli árddal, magyarul, egy lopott mentőövvel jól fejbe dobnak, és a végén még köszönjem meg, hogy kihúznak a vízből. De mi ez a 3 milliárd ahhoz képest, amit ebben a zárszámadási törvényben látok! Itt gyönyörű megtakarítások, de óriási túllépések is vannak ebbe n a fejezetben. Példa: “A devizában fennálló adósság kamatkiadásainak 161 milliárdos előirányzata 135 milliárd forintra teljesült.” Magyarul: spóroltunk 26 milliárd forintot. Ugyanakkor, ha fordítunk egy oldalt: az államkötvények kamatterhénél pedig elvesz tettünk 35öt. Többet veszítettünk a vámon, mint nyertünk a réven. Vajon ez miből adódik? Abból adódik, hogy ha megnézzük az Állami Számvevőszék indokolását a megtakarításokhoz, akkor csupa olyanokat találunk, hogy 2001ben a tervezettnél kisebb devizahite lfelvétel; a forint 2002ben bekövetkezett felértékelődése; 2001ben az előirányzott hiteleknek csupán 5 százalékos felvétele; kedvező devizaárfolyamváltozások eredménye. Magyarul: az Orbánkormány, a polgári kormány jó tevékenysége hozta az összes megta karítást. Nézzük meg a másik oldalt: mikből adódtak a jóval nagyobb túllépések? Mindegyik valamilyen hiányt finanszírozó államkötvénynél vagy valami hasonlónál adódik elő. Vagyis összegezhetjük azt, hogy a hiányt fedezték ezek az államkötvények, ami jelzi azt is, hogy a gazdaság szereplői és a kisbefektetők nem a gazdaságba forgatják a pénzüket, hanem kvázi beteszik a bankba, államkötvényt vásárolnak belőle. Történt mindez a kormányváltás után. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK ( Harrach Péter) :
