Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - Kékkői Zoltán József (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Már nem csak a borhamisítók, a minisztérium is szüretel, avagy példátlan mértékű adóterhek a borágazatban?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
567 is. Hogy miért? Az ok egyszerű. Ezzel ugyanis romlana a bortermelők EUcsatlakozás utáni versenyképessége. A Pénzügyminisztérium a kapkodó gazdaságpolitikai intézkedések meghozatala közben talán elfelejtett tájékozódni az uniós helyzetről, és nincs tisztában a zzal, hogy a bortermelő tagállamokban a kivetett adó többnyire nulla euró/hektoliter, és hogy az Unióban sorra megbuknak az emelésre irányuló elképzelések. Tisztelt Államtitkár Úr! Medgyessy Péter azt ígérte, kormánya felvirágoztatja a mezőgazdaságot. Ezze l az intézkedéssel azonban éppen példátlan mértékű adóterhekkel sújtaná a szőlőtermelőket. Kérdezem tehát az államtitkár urat: igaze, hogy a pénzügyi tárca ilyen nagy mértékű adóemelést tervez? Ha elmarad az áfa mérséklése, és növekszik a jövedéki adó, mi lyen kompenzációs intézkedéseket terveznek? Hogyan kívánják a versenyképesség romlását ellensúlyozni a csatlakozás után? Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Veres János pénzü gyminisztériumi államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A gazdaságpolitika fő prioritásainak érvén yre jutásához a versenyképesség javítása, a jövedelmeket terhelő elvonások csökkenését szolgáló lépésekhez források is szükségesek. A kormány szeptember 17i ülésén döntött arról, hogy a szükséges források fedezeteként többek között, mint ahogy a hétfői fu tárpostával önök is megkaphatták előterjesztésben, a dohánygyártmányokat és az alkoholtartalmú italokat terhelő jövedéki adókat is emelni javasolja. Vonatkozik ez a borra is, amelynek eddigi, literenként 5 forint adóját 12 forintra javasolja megemelni a tö rvényjavaslat. A literenkénti 7 forintos jövedékiadóemelés egy palackra áfával együtt 6 forint 60 fillért jelent. Ha ezt egy jobb tájbor, asztali bor 300 forintos átlagárához viszonyítjuk, az emelés mindössze 2 százalékos árváltozást eredményez. (Font Sán dor: Az Unióban nulla.) A 8001000 forint körüli áron kapható minőségi boroknál az adóemelés fogyasztói árra gyakorolt hatása 1 százalék alatti. A drágább boroknál pedig még ennél is kisebb, elhanyagolható nagyságrendű áremelést válthat ki ez a jövedékiadóemelési tétel. (15.00) A számok tükrében az adóemelés véleményem szerint nem tekinthető túlzott vagy példátlan mértékűnek, amely a fogyasztás visszaesésével járna, vagy újabb lendületet adhatna a borhamisításnak. Megjegyzem, hogy a többi ital adója is eme lkedik. Így például a sör esetében egy literre vetítve hasonló nagyságrendben javasoljuk növelni az adót, ami 6 forint 60 fillért jelent literenként. Tehát arról sincs szó, hogy a többi italhoz viszonyítva romlana a bor versenypozíciója a hazai piacon. A b oroknál javasolt adóemelést - hasonlóan a dohánygyártmányok és az egyéb italok adóemeléséhez - nem tervezzük kompenzálni. Az uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésére képviselő úrnak pedig azt szeretném válaszolni, hogy a termékeket terhelő jövedéki adóna k, így a bor jövedéki adójának az adónem természetéből adódóan nincs, illetve nem is lehet versenytorzító hatása. A jövedéki adó nagysága ugyanis független attól, hogy a hazai előállítású vagy az Unióból, illetve más tagállamból behozott borról vane szó. Minden esetben a hazai adót kell belföldön megfizetni, így a belföldi piacon ugyanaz az adóteher vetül a külföldi borokra is, mint a hazaiakra. Ez fordítva is igaz, vagyis egy más tagállamban értékesített magyar bor nem a magyar adó felszámításával, hanem a tagállamban előírt adóval kerül majd a tagállami fogyasztóhoz, így az exportra kerülő borok versenypozícióira nincs hatással a jövedéki adó.
