Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. BARÁTH ETELE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
547 hogy figyelemmel kísérik saját sorsukat. Figyelemmel kísérik mindazokat a vitákat, amelyeket a kormánypártok nagyon pozitívan folytatnak az ő sorsuk jobbításáért, az adók csökkentéséé rt, gyakorlatilag a lehetőségeik növeléséért. De talán ennek az első három és félnégy percnek a legkomolyabb mondanivalója néhány elég rosszul kiválasztott adat tekintetében a gazdaságpolitikai hiány fölemlítése volt. Hadd mondjam el, hogy az a bizonyos n emzeti fejlesztési terv, amit mi kétéves késéssel kezdtünk el készíteni, gyakorlatilag a következő öt évre vonatkozóan a magyar beruházási, fejlesztési lehetőségek tekintetében a magyar kormánynak mintegy 40 százalékában determinálja a tevékenységi mozgást erét, ami azt jelenti, hogy előre tervezetten, egyeztetetten, a parlament által ismertetetten, egy gazdaságpolitikai koncepció alapján lett kidolgozva. Ennél még izgalmasabb adat az, amit nagyon kevesen tudnak ebben a Házban, hogy elemzéseink értelmében az e mögött az európai forrás mögött megjelenő működő tőke mint lehetőség, ami az európai átlagnak megfelelően kiszámolt, az viszont a beruházási növekmény több mint kétharmadát determinálja. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy teljesen világos koncepció van, az Unió által elfogadottan, a parlament által megvitatottan, ami a magyar gazdasági növekedés motorját fogja tudni jelenteni. Ami az egyes számok mögött van, megemlítésre került ez a nagy költségvetési hiány is. Ebben a Házban ha nem hangzott el az el múlt időszakban ötvenszer, akkor egyszer sem, hogy bizony ennek az oka az, hogy az előző ciklusban az államháztartás nyilvántartási rendszeréből, a hiányból kicsent pénzek százmilliárdjainak a visszaemelése okozta azt, amiért föl kellett emelkednie ennek a hiánynak. Egyébként, ha ön figyelemmel kíséri a mostani vitákat, azokban egyértelműen benne van az, hogy a magyar kormány 3,8 százalékra kívánja ezt csökkenteni. Ha ön ismeri ezeket a százalékokat Csehországban és a többi orszá gban, ott ez mind 66,3 százalék között van, ahol 12 százalékpontos csökkentést próbálnak meg csak elérni, nálunk ez 56 százalékot jelent. Tehát azt kell mondanom, hogy egy bravúros, rendkívül kemény, nagyon határozott és céltudatos, olyan gazdaságpoliti ka tervezése folyik, amelyik a konkrét beruházások ösztönzésére és a fejlesztésekre alapul. Ami ezzel kapcsolatban a társadalom tájékoztatását vagy tájékozottságát illeti, kétségkívül egy mutatóban Magyarország a tizedik helyre került, és ez a részvételi a rány volt. De azt ön is tudja, hogy ezen belül viszont Magyarország a második legnagyobb támogatottsági arányt érte el. Ha ezt a két szorzót meg tetszenek nézni, akkor egy nagyon érdekes dolog jön ki belőle. A népszavazást megelőző időszakban elkészített f elmérések, amelyek 6567 százalékos részvételt prognosztizáltak, 30 százalék körüli nemet is prognosztizáltak. Ebből adódóan ez a majd' 84 százalékos igen egy magasabb részvételi arány esetében is ugyanilyen támogatottságot jelentett volna Magyarországon. Ezzel a támogatottsággal viszont az élvonalban vagyunk. Még azért egykét dolgot hozzá kell tenni a tájékozottsághoz. Az én adataim szerint, amit az Eurobarométer készített el, Magyarországon egy tízes skálán 4,14,2 százalékos a magyar lakosság EU iránti ismertsége, tehát önismerete. Ez ma az európai országok átlagában 4,354,4 százalékos, tehát Magyarország már most gyakorlatilag olyan szinten van, mint az európai már csatlakozott tizenötök. Természetesen nagyon sok gond és probléma is volt a népszavazást előkészítő munkában. Valós tény az, hogy kevéssé jutottak el az információk a vidéki lakossághoz. Kevéssé jutottak el a viták hozzájuk, hiszen kevés pénz állt az ellenzőknek rendelkezésre. Voltak ilyen negatív tényezők. Ezek közül azért hadd emeljem ki, h ogy látványosan változott a támogatottság akkor, amikor a Fidesz egy látványos elbizonytalanítási, majdhogynem ellenzési akciót kezdett el, és ez is bizony a részvételt jelentősen csökkentette. (Moraj és közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Ennek ellenére azt gondolom, hogy Magyarországon az alacsony részvételi arány a hamar elkezdett demokratizálódási folyamatból, az előző kormány Európa iránti elkötelezettségéből, egy nagyon közeli aláírási dátumból is adódott, tehát nagyon sok és nagyon bonyolult összete vője volt.
