Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 17 (87. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „Mit hoz a jövő, avagy mennyi pénzt vesz ki a Medgyessy-csomag a családosok pénztárcájából” címmel politikai vita - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
480 magában azt a monda tot például, hogy “egyszeri nagyarányú adó- és járulékcsökkentést hajtunk végre a polgárok javára”. Ez volt a Fideszkampány fő üzenete '98ban. (Dr. Áder János: Volt is adócsökkentés!) Semmi nem valósult meg belőle, pedig akkor a lehetősége meg lett volna , és a négy év egészét tekintve, képviselőtársaim, a személyi jövedelemadóterhelés növekedett (Dr. Juhos Katalin: Nem az érdekel, '98ban hogyan éltem, hanem hogy jövőre hogyan fogok!) , a társadalombiztosítási terhelés növekedett. Lehet büszkének lenni - nagyon helyesen egyébként - a százalékok csökkentésére, csak mindig hozzá kell mondani, hogy “és az egyösszegű hozzájárulást pedig több mint duplájára növeltük”. A kettőt együtt kell nézni, és ennek a következtében semmilyen tehercsökkenés nem volt. Vessün k egy pillantást arra is, hogy miért nem volt tehercsökkentés. És egyáltalán, ha arról beszélünk, hogy ki mit vesz ki a polgárok zsebéből, amire persze majd még külön vissza fogok térni, akkor vessünk egy pillantást erre a kérdésre is. Mert én szívesen bes zélgetek és vitatkozom úgy, hogy nézzük meg, mik a gazdaság bajai, és hogy lehet azokon segíteni, s ebből a szempontból nem érdekes, hogy melyik kormánynak milyen felelőssége van ebben. Itt vagyunk, ezt a helyzetet kell most megoldani. De ha ilyen az elemz és, ahogy itt az előbb hallottuk, akkor hadd tegyem hozzá a sajátomat is. Önök négy éven keresztül játszottak az inflációval, ha már az előbb igény volt arra, hogy beszéljünk az inflációról is. (Moraj a Fidesz soraiban. - Varga Mihály: Folyamatosan csökken t! - Dr. Áder János: Mi történt a Hornkormány idején, könyörgöm?!) Játszottak az inflációval, rendszeresen, tudatosan alultervezték, és ennek következményeként (Zaj. - Az elnök csenget. - Dr. Áder János: Egy év alatt 14 százalékkal volt magasabb, mint a t ervezett!) minden évben több száz milliárd forintot vettek ki a vállalkozások és az emberek zsebéből az inflációs eszköz felhasználásával, amit aztán ráadásul a parlament ellenőrzését megkötve költöttek el. Erre is tessék szíves lenni emlékezni. (Zaj. - Az elnök ismét csenget.) És mire? Olyan ügyekre, amelyek a saját kliensrendszer megerősítését és kiépítését szolgálták. Erről szólt az autópályaépítés az önök idején, erről szólt a Széchenyiterv az önök idején, miközben ezt a több száz milliárd forintot fe l lehetett volna használni a terhek csökkentésére, a gazdaság versenyképességének a fokozására, és ezen keresztül a munkahelyek számának a növelésére. Nem ezt tették önök, hanem ehelyett egy zavaros gazdaságpolitikát, mert valóban zavaros gazdaságpolitikát folytattak, aminek, megjegyzem, számos kommunisztikus eleme is volt. Hadd mondjak erre is egy példát! Való igaz, nehéz dolog, ha a gáz vagy az energia árát emelni kell, hiszen ez mindenkit érint. Csak, tisztelt képviselőtársaim, vajon fenntarthatóe az a politika, amely azt mondja, hogy nem kell ezen szolgáltatások árát emelni? Nem! Mert a helyzet az, hogy ezeket a világpiacon szerezzük be, ennek következtében világpiaci árakat kell fizetnünk utánuk (Babák Mihály: Majd rámegy a gatyájuk!) ; ha nem ezt tessz ük, akkor ennek az lesz a következménye, hogy egyre nagyobb lesz az a hézag, ami a beszerzés és az eladás értéke között mutatkozik, és ezt természetesen a költségvetésnek kell megfizetnie. (10.30) Vagyis mindenkinek, annak is, aki nem használja; és ez szer intem egy igazságtalan rendszer. A helyes rendszer az, ha az árukat az értékükön értékesítjük, és támogatjuk azokat, akik rászorulnak arra a támogatásra, mert a maguk erejéből nem képesek a szolgáltatás ellenértékét kifizetni. Ha nem ezt csináljuk, az hoss zú távon megint csak alkalmas a piaci folyamatok és a gazdaság szétzilálására. Ezt is önök csinálták négy éven keresztül, én az önök helyében erre sem lennék annyira büszke. (Babák Mihály: Beszéljünk a jövőről!) Ha az önök időszakáról beszélünk, érdekes mé g egy adatot megjegyezni: '98ban a bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított beruházási ráta 16,7 százalékos volt, 2002ben, amikor átadták a kormányzást, 3,8 százalék. (Podolák György: Ez a legsúlyosabb!) Azt pedig tudjuk, hogy a beruházá sok alapozzák meg a jövőbeni fejlődés lehetőségét. Így alapozták meg önök a jövőbeni
