Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 9 (117. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - HEGYI GYULA (MSZP), a napirendi pont előadója:
4554 önvédelmét is jelenti. Minde n kriminológiai tapasztalat arra mutat, hogy azok a szadista bűnözők, akik állatkínzással kezdik úgynevezett bűnözői karrierjüket, később védtelen embertársaik ellen is fordulnak sorozatgyilkosokként, de ahogyan Bárándy miniszter úr itt utalt rá, diktátoro k életrajzában is fellelhető, hogy gyermekkorukban notórius állatkínzók voltak. Az ember és az állat hosszú évezredek óta él együtt egymással, kialakult az ember és az állat együttélésének a kultúrája. A hagyományos társadalmakban természetesen nem létezte k általános törvények az állatkínzás ellen, de minden társadalomban voltak olyan állatok, amelyek kiemelt megbecsülésre számítottak - az egyiptomi kultúrában például a macska , és tulajdonképpen ezeken a kiemelt állatokon keresztül adták meg a tiszteletet minden állatnak, az állatuniverzum minden tagjának. A mi törvényjavaslatunk középutat jelent az állatvédők talán túlzottan idealista kívánságai és a között a gyakorlat között, amelyben eddig éltünk. Tudni kell, hogy a nyugati világban, elsősorban Amerikáb an vannak olyan radikális állatvédő egyesületek, amelyek az állati jogok nevében az állatok igényeit, jogait vagy vélt jogait az ember természetes szokásai, értékei, értékrendje fölé állítanák. A mi törvényjavaslatunk nem esik ilyen túlzásba, és nem eshetü nk persze olyan túlzásokba sem, mint az orosz anarchizmus néhai képviselője, Kropotkin herceg, aki valaha úgy vélte, hogy az igazságos társadalomban olyan béke lesz majd, hogy az oroszlán és a bárány együtt fognak játszani. Bennünk ilyen idealizmus sem él természetesen. Olyan törvényt szeretnénk elérni, amelynek elfogadása és alkalmazása után lépésről lépésre kicsit emberségesebb és jobb lesz a világ, amely körülvesz minket. A magyar jogrendben az első természetvédelminek vagy bizonyos értelemben állatvédel minek nevezhető jogszabályt 1729ben hozták: egy királyi dekrétum volt a vadászat és madarászat szabályozásáról. Elsődleges érdeke természetesen a vadállomány fenntartása és gyarapítása volt. A jogászok körében eléggé ismert a Csemegikódex vagy más néven az 1878. évi V. törvény, az első magyar büntető törvénykönyv. Ebben a bűncselekmények három kategória szerint kerültek csoportosításra: bűntett, vétség és kihágás. Az akkori jogrend szerint még létezett kihágási büntető törvénykönyv, kihágási Btk. is, és a kihágási Btk. büntette az állatkínzást a következő definíció szerint: “aki nyilvánosan botrányt okozó módon állatot kínoz vagy durván bántalmaz”, az a Csemegikódex szerint kihágást követett el. A szabálysértési jogszabályok, amelyek később kikerültek a B tk.ból, lényegében ezt a megfogalmazást vették át, idővel azonban egyre kevesebb és kevesebb hatékonysággal büntették, illetve szabályozták. Ezért alakult ki egy igen jelentős társadalmi igény arra, hogy az állatkínzás ismét kerüljön be a Btk.ba, most má r nem a kihágási Btk.ba, hanem az új, egységes büntető törvénykönyvbe. Szeretném hangsúlyozni előterjesztőtársaim nevében is: nem az a célunk, hogy a börtönöket új rabokkal töltsük meg, hanem az, hogy a társadalmi tudatot formáljuk, emberségesebb és szelí debb világ alapjait teremtsük meg azzal, hogy az állatoknak méltó védelmet adunk. Egyébként azt gondolom, ahogyan már utaltam is rá, hogy az állatkínzás elleni védekezés az egészséges emberi önvédelem kategóriájába tartozik, hiszen mindannyian azt szeretné nk, hogy szelídebb, békésebb világban éljünk, amelyben a szadizmus nem kap semmilyen bátorítást, amelyben nyilvánvalóvá tesszük, hogy az állatokkal szembeni kegyetlenség, szadizmus is ellentétes a mi emberi értékrendünkkel. A törvényjavaslatunknak három lé nyeges, alapvető pontja van, három alapvető, kardinális kérdésben változtatja meg a büntető törvénykönyvet. Ezekről szeretnék a következőkben szólni. Az első az állatviadalok tilalma; a második az állatkínzás tilalma; a harmadik pedig az orvvadászat és az orvhalászat tilalma. Az állatviadalok szervezését kutyák esetében eddig is tiltotta a törvény, most minden gerinces állat esetében büntetni rendeli az új jogszabály. Ebben a tekintetben az állatviadalok szervezését,
