Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 9 (117. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - HEGYI GYULA (MSZP), a napirendi pont előadója:
4553 Két perc technikai szünet következik. (Rövid szünet.) (16.50) (Az elnöki széket dr. Szájer J ózsef, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat, átveszem az ülés vezetését. Szeretném kérni, hogy aki úgy érzi, nincs már dolga a teremben, az rövid úton hagyja el, mert szeretné nk folytatni a munkát. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Soron k övetkezik a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Szili Katalin és más képviselők önálló indítványát a T/6473. számon, a bizottságok ajánlása it pedig a T/6473/2. és a T/6473/3. számokon kapták kézhez a képviselők. Először megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Képviselő úr, fáradjon föl! (Általános, folyamatos zaj.) Figyelmet kérek! HEGY I GYULA (MSZP) , a napirendi pont előadója : Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném kérni, hogy aki leküzdhetetlen vágyat érez, hogy meghallgassa az előterjesztést, hallgassa meg az előterjesztést. Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap tárgyaltuk azt a népi ke zdeményezést, amelyben több mint 300 ezer állampolgár kérte a Magyar Országgyűlést, hogy a büntető törvénykönyvet egészítse ki az állatkínzás tilalmáról szóló törvényszakaszokkal. Előterjesztőként, képviselői egyéni indítványként az ember életében kivétele s pillanat, hogy a büntető törvénykönyv kiegészítésére tehet javaslatot, különösen olyan körülmények között, amikor esély is van ennek az elfogadására. Dr. Szili Katalin, Gusztos Péter, Gulyás József képviselőtársaimmal együtt készítettük el azt a törvényj avaslatot, amelyhez az Igazságügyi Minisztérium munkatársai is komoly segítséget nyújtottak. Hozzá kell azonban tenni, hogy a legnagyobb segítséget azoktól a civil szervezetektől kaptuk, amelyek javasolták, hogy ezt a törvénymódosítást készítsük el. Ez a t örvényjavaslat nem készülhetett volna el több százezer honfitársunk nélkül, akik aláírásukkal kezdeményezték ezt a javaslatot, és ahogyan a tegnapi vitában már szó esett róla, a nagykorú állampolgárokon túl a kiskorú állampolgárok külön íveken gyűjtöttek a láírásokat. Ennek nyilván nincs közjogi jelentősége, de még inkább kifejezi, hogy milyen fontos kérdésről beszélünk. Azt gondolom, ebben a kérdésben valóban a társadalom, a civil szféra képviseletében járunk el itt, és bárcsak minél több olyan törvényjavas lat lenne, amely mögött ilyen komoly társadalmi támogatás van. Az állatkínzás elleni küzdelem mindig és mindenütt a civil társadalom része és ügye volt, nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában, a művelt világban elmondható, hogy előszö r lelkes, olykor megmosolygott aktivisták kezdték el, és évek, évtizedek múlva vált a törvényhozás részévé. Újabb évtizedek kellettek ahhoz, hogy az állatkínzás tilalma rögzüljön a civilizált társadalmakban, és már ne csak törvény, hanem az emberi szokásre nd is ellentmondjon neki. Másfelől el kell mondani, hogy az állatkínzás elleni küzdelem nemcsak és kizárólag az állatokról, az élővilág kevéssé fejlett egyedeiről szól; az állatkínzás elleni fellépés egyben az emberi társadalom
