Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - A mozgóképről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
4432 ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mozgóképről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/6460. számon, a bizottságok együt tes ajánlását pedig T/6460/84. számon kapták kézhez. Indítványozom, hogy a részletes vita három szakaszból álljon, a következők szerint. Az 1. vitaszakaszban az általános rendelkezéseket módosító indíványok vitájára kerüljön sor, az ajánlás 114. pontjai s zerint. A 2. vitaszakaszban a támogatásokkal kapcsolatos módosító javaslatok szerepeljenek, az ajánlás 1535. pontjai alapján, valamint a 63. és 64. pontok szerint. A 3. vitaszakaszban pedig a nemzeti filmiroda jogállására és feladataira vonatkozó indítván yokat tárgyalja meg az Országgyűlés, a 3262. ajánláspontok alapján. Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés elfogadta az indítványt. M egnyitom a részletes vita 1. szakaszát az ajánlás 114. pontjai szerint. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni tízperces időkeretben. Megadom a szót Halász János képviselő úrnak, Fidesz frakció. HALÁSZ JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Eln ök Úr! Tisztelt Ház! Ennél a vitaszakasznál 10 percet nem beszélnék, de a többinél lehet. Az első 14 ajánlási pont jó része szövegpontosító, de vannak érdemi javaslatok is. Az egyik érdemi javaslat a 2. §sal foglalkozik, és a 2. illetve a 3. ajánlási pont ban található, amely a magyar filmelőállító definíciójával foglalkozik. Ez egy meglehetősen bonyolult rész a törvényben. Amiért fontos, mert nyilván nem mindegy, hogy ki számít majd magyar filmelőállítónak a törvény hatálybalépése után, mert a különböző ke dvezmények eszerint is illethetik meg a filmelőállítókat, a filmeket készítőket. Viszonylag bonyolultra sikeredett ez a pont, mi szerettük volna pontosítani. A dolog arról szól, hogy aki Magyarországon magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akkor elviekben ő már magyar filmelőállító lehet, ha ez a társaság filmelőállító társaság. Megszorítások a tekintetben szerepelnek a törvényben, hogy e társaságban kik azok a személyek vagy cégek, aki k többségi tulajdonnal rendelkeznek. Az én véleményem szerint érdemes megfontolni azt, hogy legalább nyilván a vezető tisztségviselők tekintetében - mert arra is van előírás a törvényben, ezt nem gondolom érvényesíteni vagy nem feltétlenül, de - a tulajdon lás tekintetében, azt gondolom, az nem lenne helytelen, ha szerepelne a szövegben, hogy magyar állampolgárok vagy magyarországi székhellyel rendelező jogi személyek rendelkezzenek többségi irányítással ezekben a cégekben. Értem, hogy az Európai Unióhoz val ó csatlakozás után más lesz a helyzet, de éppen ezért üdvözlöm azt, hogy úgy tűnik, egy másik módosító indítvány, ami nem ennyire megszorító, ami a 2. ajánlási pontban van, kihagyja már az Európai Tanáccsal, illetve az Európai Unióval az audiovizuális együ ttműködéséről szóló megállapodást aláíró országokat. Ugyanis ez a javaslat nemcsak az Európai Unió tagországaiban élő vagy ottani állampolgárok tulajdonosként való megjelenését engedte meg, hanem az említett egyezményt aláíró tagországok állampolgárainak, cégeinek is. Ezért azt gondolom, hogy túlterjeszkedett azon, ami már egészséges lett volna, amikor magyar filmelőállítóról beszélünk, de én azért még mindig tartom a mi módosító javaslatunkat is, meglátjuk, hogy a végszavazásnál melyik kap majd többséget.
