Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 23/2002-2006. ÜB. (2003. november 11-ei) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
4406 Ennek az oka az, hogy az állásfoglalás min denben megalapozott a Házszabály szempontjából, mégpedig azért, mert a bizottság elnöke megsértette a Házszabály 68. § (3) bekezdését, a 75. § (2) bekezdését, valamint a bizottság saját ügyrendjének a 6. § (1) és (2) bekezdését. Nem volt véletlen, hogy Sal amon képviselőtársam ezekkel a jogszabályhelyekkel egyáltalán nem foglalkozott. Meghallgatást ugyanis a bizottság kétötöde kezdeményez, ám a bizottsági meghallgatást azon a napon nem lehet lefolytatni, amelyen a kezdeményezés történt. Erre éppen még az elő ző ciklusban hozott 7/19982002. számú ügyrendi bizottsági állásfoglalás alapján kizárólag egy későbbi ülésen nyílik lehetőség, a bizottság ügyrendje alapján a következő ülés dönthet erről. Ennek következtében Demeter Ervin bizottsági elnök úr nem dönthete tt saját maga arról, hogy a meghallgatások hogyan történjenek, és kétötöddel sem dönthetett, erről kizárólag a bizottság következő ülésén születhetett volna állásfoglalás. Azért sem volt házszabályszerű az elnök úr eljárása, mert olyan napirendet fogadtato tt el, amelynek a tartalma a bizottsági tagok számára nem volt egyértelmű. Lebegtetett az a napirendi pont, amelynek az a címe, hogy “A bizottság feladataként meghatározott kérdések megtárgyalásának megkezdése”. Ilyen napirendi pont nem lehetséges, ilyen n apirendi pont alapján nem lehet tudni, valójában mit is kell elvégeznie a bizottságnak. Tisztelt Salamon László Képviselőtársam! Senki nem kívánja a bizottság munkáját hátráltatni, azonban a kérdés műfaját nem ismeri a bizottsági tevékenység. A kérdés és a z azonnali kérdés kizárólag a plenáris ülésen lehetséges. Nem véletlen az, tisztelt képviselőtársam, hogy a meghallgatás intézményét olyan pontosan szabályozza a Házszabály, illetőleg a működő bizottságok ügyrendje. A meghallgatás házszabályszerűvé teszi a tevékenységet. Ön, tisztelt képviselőtársam, arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a munkát ítéli el az ügyrendi bizottság. Nem, ön téved; az ügyrendi bizottság a házszabályellenes és nem ügyrendszerű bizottsági elnöki tevékenységet értékeli negatívan. E gyébként, tisztelt képviselőtársam, ön félreérti az ügyrendi bizottság feladatát. Az ügyrendi bizottság nem foglalkozhat azzal, hogy valamely bizottság megfelelően járe el, teljesítie a feladatát avagy sem. Egyedül arra jogosult, hogy értelmezze a Házsza bályt, és a Házszabály értelmezésének eredményeképpen általános érvényű, illetőleg eseti állásfoglalásokat fogalmazzon meg. Ebben az esetben sem az volt az ügyrendi bizottság feladata, hogy meggyorsítsa vagy netán lelassítsa az úgynevezett brókerbizottság tevékenységét, hanem egy képviselőcsoport indítványa alapján állást foglaljon, házszabályszerű volte az eljárás avagy sem. Éppen ezért, tisztelt Országgyűlés, azt indítványozom, hogy a parlament utasítsa el a Fidesz kezdeményezését. Köszönöm a figyelmet ( Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A képviselőcsoportok állásfoglalását képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, legfeljebb ötperces időkeretben. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni? Wiener György képviselő úr. (Jelz ésre:) Köszönöm szépen. Gulyás József képviselő úr, az SZDSZ képviselője. GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az ügy érdeméhez kívánok hozzászólni, pontosabban az ügyrendi bizottság álláspontjá hoz szeretnék hozzászólni. 2003. október 29én tartotta alakuló ülését az úgynevezett K&Hbrókerügyet vizsgáló bizottság. Az ülés napirendjére vonatkozó, írásban előzetesen megküldött javaslat első pontként a bizottság ügyrendjének megtárgyalása és elfogad ása, második pontként a bizottság feladataként meghatározott kérdések megtárgyalása pontokat tüntette fel. Az elfogadott napirendi javaslat szinte teljesen ugyanez volt, azzal a különbséggel, hogy a második pont kibővült a bizottság feladataként meghatároz ott kérdések tárgyalásának előkészítésével.
