Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - Az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
420 azt jelenti, hogy v an a 40 óra, plusz 8 óra kötelezően teljesítendő túlmunka. Ez idáig még rendben is van. Csak ezt a 8 órát mintha a finanszírozás szempontjából elfelejtettük volna, mert csak a 12 óra önként vállalt túlmunkára mondjuk azt, hogy ügyeleti díj plusz 50 százalé k. Úgyhogy erre is nyújtottunk be módosító javaslatot, csak kérem, hogy ezen gondolkozzanak el; mint ahogy arról is, hogy a munka törvénykönyve az ügyeletet még rendkívüli munkavégzésnek minősítette. Itt tulajdonképpen, habár direkt nincs kimondva, az ügye let az önként vállalt munka fogalma alá tartozik. Ugyanakkor a gyermeket nevelő családok esetében semmiféle védelmet nem nyújt ez a jogszabály. Erre is nyújtottunk be törvénymódosító javaslatot. Ezen is gondolkozzunk el majd, kérem, a részletes vita során. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Szintén kétperces felszólalásra jelentkezett Kárpáti Zsuzsa képviselő asszony, MSZPfrakció. Öné a szó. KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném emlékeztetni arra, hogy a munka törvénykönyve általános, a munka világát szabályozó általános jogi keret, és az egyes ágazatokra lebontva pedig speciálisan is megjelenhetnek különböző, részletekbe menő munkajogi szabályozások. Az egyik ilyen például ez az orvosok és más egészségüg yi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat, amelyben ilyen ágazati specialitásokat is figyelembe vesz a kormány, és így terjesztette ezt be. Itt szeretnék utalni a képviselőtársam által említett ügyeletre. Valóban, az ügyelet mint fog alom most az ebben a kormányzati ciklusban módosított munka törvénykönyvébe először került be. Hiszen a munka törvénykönyve korábban az ügyelet fogalmát nem ismerte. Az ágazati speciális jogszabályba pedig az ügyelet fogalmát nyilván részleteibe menően ki kell bontani. Ezt teszi az előttünk fekvő joganyag, a törvényjavaslat. Ebben az ügyeletről azt mondjuk, illetve azt mondja a kormány által beterjesztett normaszöveg, hogy teljes egészében beszámít a munkaidőbe, vagyis egyébként nyugdíjat keletkeztető jogvi szonynak fog számítani, amely - továbbmegyek - nemcsak a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó, hanem a nyugdíjrendszert is érintő új szabályozás, és pozitív elemként kerül be a jogszabályba. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Har rach Péter) : Köszönöm szépen. Még mindig a kétperces felszólalásoknál vagyunk. Csáky András képviselő úr következik, MDFfrakció. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. Gondolom, mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy termé szetesen vannak ágazati jogszabályok. De a vita során számos alkalommal elhangzott az is, és azt a jogászok, gondolom, tudják tanúsítani, hogy a munka világában a munka törvénykönyve mintegy alkotmánynak minősül. Tehát pont ezért időnként, függetlenül attó l, hogy ágazati szabályozás van, vagy visszautalnak, mint ahogy ez a törvény is visszautal, hogy egyéb, itt nem részletezett szabályok nyilvánvalóan máshol kerülnek rendezésre, vagy ha nem, akkor nagyon furcsa, és alkotmányossági kérdéseket vet föl, hogy m unkavállaló és munkavállaló között azért, mert valamelyik ágazatban dolgozik, különbséget tesz. A másik pedig: kérem, a 14. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja azt, hogy ténylegesen mérni kell a munkavégzést, a (2) bekezdés pedig azt mondja, hogy ha nem mérik, akkor az idejét jogszabály vagy kollektív szerződés megállapíthatja. Orvostársaim tudják jól, hogy van olyan jogszabály érvényben, amely a kiemelt ügyelet, átlagos ügyelet, csendes ügyelet fogalmát határozza meg, és meghatározza azt, hogy azon belül ez alatt mennyi munkaórát kell érteni. A
