Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 2 (114. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
4169 ünnepén antiszemita megnyilvánulást tett. Idézzük föl azt, hogy néhány héttel ezelőtt az a hetilap, amelyet az előző k ormány miniszterelnöke kedvenc hetilapjának tart, teljes szövegében leközölte ezt a beszédet, amely alapján ezt a német képviselőt kizárták pártjából. De a német védelmi miniszter még azt a magas rangú katonát is azonnal kirúgta, aki egy levélben gratulált ehhez a beszédhez. Így is lehet viselkedni a kirekesztőkkel kapcsolatban. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amíg Magyarországon egyetlenegy kisebbség is létbizonytalanságban és félelemben kénytelen élni, addig nincs sem szabadság, sem jólét, sem pedig rend, sem pedig biztonság. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) Ez mindannyiunk közös ügye, mert azok az emberek - egy pillanat türelmet kérek, elnök asszony, rögtön befejezem , akik a zsidóságot és bármely kisebbséget sértik e hazában, valamennyiünkre, az egész nemzetre hoznak szégyent, és valamennyiünknek kötelességünk közösen fellépni ellenük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) A kormán y nem kíván felszólalni. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Glattfelder Béla frakcióvezetőhelyettes úr, “A mezőgazdaság válságos helyzetéről” címmel. Önt illeti a szó. (A terembe érkező dr. Szanyi Tibor egy papírt nyújt át Glattfelder Bélának.) GL ATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Magyarország akkor lehet sikeres az Európai Unióban, ha a magyar mezőgazdaság is sikeres lesz. Egyre többen érzik ezt így Magyarországon, de egyre többen gondolják az t is, hogy ez a célkitűzés veszélybe került, mert a magyar mezőgazdaság súlyos válságban van; olyan súlyos válságban, amilyenben még nem volt a rendszerváltás óta. A jövő évi költségvetésnek az lett volna a feladata, hogy biztosítsa a magyar mezőgazdaság s ikeres európai uniós csatlakozását, ezt a célt viszont ez a költségvetés nem fogja teljesíteni. Számos olyan javaslatot nyújtottunk be, amelyek azt célozták, hogy a magyar gazdák versenyképesebbek lehessenek az Európai Unióban, hogy előbb megkapják a támog atásokat, hogy lemaradásaikból minél többet behozhassanak a csatlakozásig. Ezeket a módosító javaslatokat kivétel nélkül mind leszavazták. Ellenben a vita megkezdése előtt a szocialisták számos nyilatkozatot tettek. Elmondták például, hogy ő k is keveslik azt a pénzt, amit a költségvetés az európai uniós felkészülésre, az intézmények fejlesztésére kíván fordítani. Hogy a mi javaslatainkat leszavazták, nem kelt túl nagy meglepetést. Annál inkább meglepő, hogy az MSZP a saját maga által megfogal mazott kritikának megfelelő módosító javaslatokat nem nyújtott be. Sőt, olyan módosító javaslatokat nyújtottak be kormánypárti képviselők, amelyeket meg is szavaztak, amelyek a mezőgazdaság, a földművelésügyi tárca kiadásait csökkentik. Így például az euró pai uniós felkészülés szempontjából kulcsfontosságú Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal költségvetését 246 millió forinttal, az erdészeti feladatokra szánt összeget 107 millió forinttal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakigazgatá si intézményeinek kiadásait pedig majdnem 1 milliárd forinttal, 927 millió forinttal rövidítették meg a szocialista javaslatok. Mi az oka ennek a megrövidítésnek? Hogyhogy nem tudta a Földművelésügyi Minisztérium a kormányban és a parlamentben megvédeni a miniszter által is jegyzett költségvetési törvényjavaslatot? A kudarcok oka talán az, hogy a mezőgazdaság válsága miatt, amiatt, mert a kormányban egyre több kritika éri a Földművelésügyi Minisztériumot, mert nem tudja ezeket a válságokat kezelni, a tárca érdekérvényesítő képessége ilyen mértékben lecsökkent? Ha ezek eleve felesleges kiadások voltak, ki a felelős azért, hogy ezek a költségvetési törvénybe egyáltalán bekerültek? Miért nem a
