Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 1 (113. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4139 ereje. Tehát ha benne marad a falugyűlés is, akkor is úgy értelmezzük, úgy tartjuk kívánatosnak, hogy rögzíteni kell az eljárási szabályokat, amelyeknek alkalmazása a hel yi szavazáshoz hasonlóvá teszi ezt a fórumot. Így a képviselőtestületek átadásátvételi szándékát a lakosság többségi támogatása erősítheti meg. Tisztelt Országgyűlés! Számtalan fontos részletszabályt tartalmaz még a javaslat. Ugyanakkor úgy összegezném á lláspontunkat - a már említett pontosításra, finomításra érdemes részleteken túl , hogy az előterjesztés az Alkotmánybíróság döntésének figyelembevételével tartalmazza a szükséges módosításokat a hatályos joganyagon, így a Szabad Demokraták Szövetsége nev ében azt támogatom, és az Országgyűlésnek támogatásra, az apró módosítások befogadása után pedig elfogadásra javaslom. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Németh Zsol t képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. NÉMETH ZSOLT , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Négy éve annak, hogy az Alkotmánybíróság elvárásá nak megfelelően törvényt alkottunk az önkormányzati törvény módosításáról. A taláros testület megsemmisítette az 1990. évi LXV. törvény egy mondatát, amely a következőt tartalmazta: “Új község alakításának feltétele, hogy a működés pénzügyi feltételei mind a megmaradó, mind az új község esetében pótlólagos támogatás nélkül rendelkezésre álljanak.” Az Alkotmánybíróság a törvénynek ezt a részét bizonytalan tartalmúnak ítélte, ezért 1998. december 31i hatállyal megsemmisítette. Az akkori kormányzat úgy gondol ta, hogy a szükségessé vált törvényalkotással nem csupán egy egyedi ügyben hozott döntéssel felmerült problémát old fel, hanem kiszámíthatóan, hosszú távon kívánja kezelni ezt a kérdést. Így született meg a területszervezési eljárásról szóló törvény. A kor mánypárti és ellenzéki konszenzussal meghozott új jogszabály az elmúlt évig állta az idők és a gyakorlat próbáját. Az Alkotmánybíróság egy felszínre került, külterületi lakott településrészt érintő gyakorlatias kérdésben ismét a törvényhozásra hárította a részletes szabályozás kidolgozását. Ennek kapcsán persze elgondolkozhatunk azon, vajon lehetségese alaptörvényben, törvényekben olyan részletes szabályozást alkotnunk, mely a jogalkalmazónak szó szerinti értelmezéssel minden szituációban egyértelmű útmuta tást ad. Vajon a most előterjesztett törvényjavaslattal a Magyarország változatos településszerkezetét érintő valamennyi kérdésre vonatkozóan szabályt tudunke alkotni? A T/6459. számú törvényjavaslat a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet oldj a fel azzal, hogy az önkormányzatok területrészátadásakor szükségessé váló anyagi és eljárásjogi szabályokat alkot. Helyesnek tartjuk azt a rendelkezést, hogy a helyi képviselőtestület köteles kiírni a népszavazást területrész átadása, átvétele és cseréj e esetén. A lakottság ténye általában a belterületek jellemzője, ezért lakott területrészek átadásáraátvételére tipikusan akkor kerül sor, ha a közigazgatási határ módosítása belterületi településrészt érint. Nem szabad elfeledkeznünk azonban hazánk telep ülésszerkezeti sajátosságairól, azoknak a honfitársainknak a sokaságáról, akik életüket külterületi lakosként élik le. Az elmúlt évszázad új községalakításiegyesítési törekvései e helyzetet jól ismerve próbáltak megoldást keresni e népesség helyzetének vá ltoztatására, többnyire javítására. (21.20) 1930ban az ország népességének több mint egyötöde volt külterületi, zömében tanyasi lakos, és csupán az alföldi megyékben másfélszáz olyan külterületi lakott hely volt, melynek népessége meghaladta az ezer főt. Az 1990es népszámlálás 7971 külterületi lakott helyet regisztrált, amelyeken összesen 302 ezer fő élt.
