Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 1 (113. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4138 GULYÁS JÓZSEF , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy államtitkár úr az expozéjában felemlítette, az Alkotmánybíróság határozata ennek az előterjesztésn ek a konkrét előzménye. Tudjuk, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi, valamint a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi törvény nem teremtette meg a területrész átadásátvételének szabályozása során az alkotmányba foglalt rendelkezések érvé nyesüléséhez szükséges anyagi és eljárásjogi garanciákat. Az előttünk fekvő javaslat tulajdonképpen ezeket a hiányosságokat, problémákat igyekszik kezelni, ennek megfelelően a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak a figyelembevétel ével a területrész átadására részletes anyagi és eljárásjogi szabályokat tartalmaz. A javaslat szerint lakott területrész átadását bármelyik érintett önkormányzat vagy a területrészen lakó választópolgárok kezdeményezhetik. A községek, városok területének módosítása változatlanul önkormányzati döntés, az érintett települési önkormányzatok képviselőtestületei megállapodásának a tárgya. A megállapodást megelőző lépéssort, véleménynyilvánítási fórumokat és azok időrendjét is szabályozza az előterjesztés. Az e gyik első elem a kereteket meghatározó úgynevezett előzetes megállapodás, amelynek a tartalmát kötelezően létrehozandó előkészítő bizottság dolgozza ki. Az előzetes megállapodás intézményét követik a közvetlen demokratikus formák, a részletes megállapodáso k, valamint egyet nem értés esetén a bírósági döntés. Azonban úgy értelmezzük és úgy gondoljuk, hogy az előkészítő bizottságot, illetve annak összetételét is érdemes megvizsgálni, ugyanis bizonyos kérdéseket szabályoz az előterjesztés, viszont nem garantál ja az érintett településrész képviseletét a bizottságban. Álláspontunk szerint ezért azt úgy kellene kialakítani, hogy abba kötelező legyen minden érintett településrészről egy főt delegálni. Az előzetes megállapodás tekintetében a törvényhozói szándék vil ágos, de több probléma is adódhat, amit előzetesen érdemes megvizsgálni. Így pontosan rögzítendő, hogy az előzetes megállapodás valamennyi lényeges kérdésre kiterjedjen, hogy a részletes megállapodás csak további eljárási, technikai kérdéseket tartalmazhas son, így tehát a helyi népszavazással megerősített megállapodásokon álláspontunk szerint érdemi változtatást már nem lehet elvégezni. Az előkészítő bizottság feladata kettős; egyrészt a területrész szempontjából megvizsgálja azokat a részletes szempontokat , amelyek a lakosság, illetve az ott élő polgárok számára az átadást előnyössé tehetik. A lakott területrész átadása nemcsak az elszakadni kívánó területrészen élő választópolgárokat érinti, hanem jelentősen befolyásolhatja a megmaradó település lakosságán ak jogait és jogos érdekeit is. Az Abhatározat indoklása is rögzíti, hogy a területrész átadására vonatkozó, esetleg nagy jelentőségű önkormányzati döntés meghozatala során lehetőséget kell biztosítani a megmaradó település választópolgárai közösségének i s jogai és jogos érdekei érvényesítésére. Ez a javaslat úgy biztosítja mindezt, hogy nem teszi kötelezővé az átadást, hanem az érintett települési önkormányzatok képviselőtestületei közös megállapodásának tárgyává teszi. Másrészt az előkészítő bizottság f eladata, hogy a közigazgatási határ, a vagyon és a költségek megosztása tekintetében előkészítse a megállapodást. Az általános demokratikus normákkal összhangban a megállapodásban foglaltakat a településrész választópolgáraival ismertetni kell. Ismert, hog y az önkormányzati törvény 46. § (1) bekezdése felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a képviselőtestület helyi népszavazást köteles kiírni. Az előterjesztés alapján az 1. § kiegészül a területrész átadásának, átvételének és cseréjének szabályaival. A képviselőtestületek átadásátvételi szándékát településrészi népszavazás előzi meg, melyre ötszáz lakosnál kevesebb lakosú településrész esetében falugyűlés keretében is lehetőséget biztosít az előterjesztés. A területrészátadás itt írt kétféle közvetlen demokratikus intézménye - a helyi népszavazás és a falugyűlés - azonban véleményünk szerint egymással nem csereszabatos. A falugyűlés konzultatív, véleménynyilvánító, kötetlenebb fórum, míg a helyi szavazás szigorúan kötött törvényi és helyi önkormányzati rendeleti normában rögzítettek szerint történhet, mindezekből fakadóan más is a jogi