Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 1 (113. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR (MDF):
4129 borokat termelnek, mint például Jakabszálláson, Ágasegyházán, Helvécián vagy éppen Bugacon. Nos, az itt élő termelők már sze mbesültek a bor jövedéki adójának a jelentős, 50 százalékos megemelésével az elmúlt két hónap költségvetési vitái során. A sors most úgy hozta, hogy az alig egy hónapja kihirdetett törvény szakaszai ismét változnak vagy változhatnak, emiatt ismét felvetődi k ennek az adónak az értelmetlensége. És erős az értetlenség is: miért hozza a kormány szándékosan hátrányos helyzetbe a kistermelőket az Unió piacán? A legtöbb uniós országban ugyanis - elhangzott ez is már - nulla mértékű a boradó mértéke, egyedül Franci aországban van némi boradó, de ennek az összegnek a borszakma a valódi haszonélvezője. Ha már a boradó magyar gazdákra hátrányos mértékén nem akar változtatni a kormány, akkor legalább arról gondoskodjon, hogy ez az adótömeg valamilyen formában kerüljön vi ssza a bortermelőkhöz, s ehhez nyilván garanciára is szükség van. Ismétlem, hogy nagyon terméketlen, kéthárom aranykoronás földön gazdálkodnak a homoki bortermelők. Minden terméket hasznosítanak, még a bor feldolgozása során visszamaradt törkölyt is. Szám ukra rendkívül nagy csapás lenne, ha a jövőben megszűnne a törköly bérfőzési lehetősége. A jelenlegi előterjesztésben ugyanis az a definíció szerepel, miszerint a bérfőzető az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki saját termesztésű gyümölcsből vagy gyümölcsből származó alapanyagból állíttat elő bérfőzött pálinkát. Eddig a hazai szakma mind a földterület vonatkozásában megkülönböztette a szőlő- és a gyümölcsterületet, mind a foglalkoztatottak szemszögéből különbséget tett a szőlő- és gyümölcsterm elő között, mind a végtermék szemszögéből megkülönböztette a szőlőt és a gyümölcsöt. A mai értelmezés szerint tehát az előterjesztés kizárja a bérfőzetés lehetőségéből a szőlőtermelőket, kizárja a törkölyt mint a bérfőzetés keretében feldolgozható alapanya got. Ismerve a nagyon takarékos, minden hasznosítható termény kidobásától eddig irtózó homokhátsági népet, szinte biztosra lehet venni a zugfőzés elterjedését, s ebben megerősített Font Sándor érvelése is. S ennek a magatartásnak a hallgatólagos lakossági támogatása is meg fog jelenni. Semmi nem kényszerít minket az eddigi bérfőzés kereteinek a jelentős csökkentésére, senki nem hinné nekem, hogy az Unió minket erre kényszerít. Vagy ha igen, miért nem fedte fel a kormányzat ezeket a kötelezettségeket az unió s választás előtt? Miért hallgatta el? Ebben a formában a szőlősgazdák elemi érdekeit követve csak a törvényjavaslat határozott elutasítása mellett dönthetünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzá szólásra következik Font Sándor úr, az MDF képviselője. (20.30) FONT SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ami az előző gondolataimba idő hiánya miatt nem fért bele, arról néhány gondolatot szeretnék még elmondani. A 72. § (6) bekezdése szabályozza, hog y az alkoholtároló adóraktári engedélyeket milyen feltételekkel lehet megkapni. Nos, remélem, csak elírás az, amit a tervezetben látunk, hogy ezer négyzetméter alapterületűnek kell lenni a raktárnak. Azért gondolom, hogy elírás, mert a jelenlegi szabályozá s szerint ez száz négyzetméter, és ha komolyan gondolja az előterjesztő az ezer négyzetmétert, akkor valószínű, hogy Magyarországon csak tízhúsz ilyen adóraktár lesz, magyarul multinacionális cégek fogják átvenni a teljes kereskedelmet, nemcsak a pálinka esetében például, hanem a boradóraktárak és minden egyéb területen. Erre külön fel szeretném hívni a figyelmet. Ami még a pálinkafőzéshez tartozik és ennek a végterméknek a kibocsátásához, hála istennek, jó néhány pálinkafőzde most már a végtermékkibocsát ásra is szakosodott, tehát palackozott formában, illő címkézéssel beszállítója több kereskedelmi egységnek. Ezt a szállítást akár terítőjárattal is végzi, ami jól ismert fogalom, tehát a terméket a készáruraktárból felpakolva a szállítójármű több helyen, b ejárva az országban bizonyos utakat, megáll, és lerakja az illető végeladóhelyen a terméket - ezt
