Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - PICHLER IMRE (MDF):
4014 mint a hozzájuk tartozó szabadidő, verseny- vagy diák sport, kiemelten elkülönítve kezelendő. Ez biztosítja a magyar sport gerincét. Sajnos, ebben a törvénymódosításban, ahogy már az előbb is említettem, a diáksport, azt hiszem, a legegyszerűbb kifejezés, ha azt mondom, hogy elsikkad. Nincs benne ebben a törv énymódosítástervezetben a mindennapos testnevelés kérdése, hogy hogyan és miképpen kívánja az önkormányzatok szerepét erősíteni, hogy valóra válhasson sok intézmény, iskola óhaja a mindennapos testnevelés bevezetésével kapcsolatosan. A sport valamennyi eg yéb területe képezi a sport másik nagy csoportját, amelynek hasznossága, fontossága szintén nem kérdőjelezhető meg. Miután a lakosság ma még nem rendelkezik olyan anyagi háttérrel, hogy szabadidősportolását saját erőből tudná biztosítani, nagyon fontos le nne, hogy az önkormányzatok a települési igazgatási kommunális és sportfeladatok céljaira kapott állami normatívát - zárójelben jegyzem meg, ezt a 2261 forint/főt - kimondottan sportolási célokra használhatná fel. Csak nagyon röviden szeretném ismertetni: egy kistelepülés - és ez talán jó példa , Szigetvár város költségvetésének tervezésénél a települési igazgatási kommunális és sportfeladatokra 26 millió forint normatívát kapott a 2003. évre, ebből mindössze 12 millió került az egyesületekhez szabadidősp ortolási lehetőségek finanszírozására. (16.00) A sport valamennyi egyéb területén egyszerűbbé, áttekinthetőbbé kellene hogy tegye a sportirányítást. Helyeseljük, hogy egycsatornás finanszírozást kell létrehozni. A jelenlegi többcsatornás támogatás nem kell ően hatékony, és számtalan vitát eredményez. Tekintettel arra, hogy a magyar sport olimpiai szereplése természetesen államilag elismert, kiemelt jelentőségű feladat, így az ésszerű, hogy az olimpiai sportágak a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül kapják meg, mint ahogy eddig is megkapták, a szakmai és az anyagi támogatásuk egészét. A sport állami támogatásának pénzügyi rendszere, a hosszú távú sportstratégia alapján meghatározott sportfejlesztési programokat, a sportágfejlesztéseket, a gyermek- és ifjúság i sportot, a nők és családok, valamint a hátrányos helyzetűek és fogyatékosok sportját, a sportiskolák működését, a sportlétesítmények korszerűsítését és fejlesztését, a sportpiac fejlődését a minisztérium az e célokat szolgáló költségvetési előirányzataib ól támogatja - olvasható a sporttörvény módosításában. Meg szeretném kérdezni, hogy milyen támogatást kaphatnak az önkormányzatok a sport támogatására az 1200 forintos diáksporttámogatáson és a 2261 forintos települési igazgatási, kommunális és sportfelad atok támogatásán kívül, mert ez szerintem édeskevés. Ismét egy példát szeretnék elmondani, hogy a diáksport pénztelensége a középfokú intézményekben milyen problémát okozhat. Ha például egy középiskolás csapat labdarúgásban vagy kézilabdában, vagy röplabdá ban megnyeri a megyei diákolimpiai bajnokságot, akkor az igazgatónak meg kell gondolnia, hogy egyáltalán a területi versenyre, versenyekre a csapatát elküldje, ugyanis ez már olyan többletköltségekkel jár - szállás, étkezés, utaztatás , amelyre az iskolai költségvetésből már nem futja. Nagyon fontos lenne, ha a Magyar Demokrata Fórum által kezdeményezett tornateremépítési akció folytatódhatna. Ez a program sajnos 1994ben leállt, és azóta sem tudjuk, hogy milyen formában kellene ezeket a döntéseket meghoz ni, hogy ez folytatódjon. Tudjuk azt, hogy nagyon sok létesítménynek az állaga leromlott, és az intézmények kénytelenek jóval magasabb energiaköltségeket biztosítani a rossz műszaki állapotban lévő tornatermek működtetésére - ezen is változtatni kellene. A z iskolai és egyetemi sport helyzetét szerintünk egy új koncepció alapján kellene elrendezni; az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozó feladatok, intézkedések és támogatási rendszerek arra irányuljanak, hogy minél több diák és hallgató kapcsolódjon be a rendszeres sporttevékenységbe, jelenleg ugyanis az általános iskoláknak csak egy részében beszélhetünk valóban iskolai sportról. A gimnáziumokban és a felsőoktatási intézményekben csak mutatóban, egyegy helyen létezik
