Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mozgóképről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3945 jogi személyiségű szervezet, aki vagy amely csak annyiban magyar, hogy magyarországi székhellyel rendelkezik. A filmek tulajdonjogának kérdését sem látom megoldottnak. Az megnyugtató, hogy végre rendeződik a régi filmek tulajdonjoga körüli évtizedes v ita. A Nemzeti Filmarchívumhoz kerülnek az 1987 előtt gyártott magyar filmek jogai, de ki lesz az ezután gyártott filmek tulajdonosa? Az állam az általa adott támogatás mértékében miért nem lehet tulajdonos? Miért a producerekhez kerülnek a magyar filmek j ogai, ha 80 százalékban állami pénzből készülnek? A törvénytervezet egésze azt tekinti a legfontosabbnak, hogy szakmai döntések szülessenek, ám a nemzeti filmiroda tekintetében a legkevésbé sem valósul meg ez az igény - ezen mindenképpen változtatni kell. Ezért javasoljuk, hogy a miniszter ne pályázat nélkül - ahogy a javaslatban szerepel - nevezze ki az igazgatót, hanem nyílt pályázat útján válassza ki a megfelelő személyt. A filmszakmai bizottság tagjait se pályázat nélkül nevezze ki az igazgató, hanem ők et is nyílt pályázat útján válasszák ki. Ennek a kiválasztásnak azért kell demokratikusabbnak lennie, mert ez a testület fontos kérdésekről dönt. A filmszakmai bizottság dönt az artminősítésekről. Az artminősítés azt jelenti, hogy a filmek esetében több kó piát lehet állami támogatásból készíteni. Az egykori három T helyett elegendő ma a kópiaszámmal kifejezni a filmmel kapcsolatos értékelést, mert ez meghatározza a reklámköltségektől az előadások számáig a forgalmazási mutatókat, ezért kell nagyon körülteki ntően bánni az alkotások besorolásával. A nemzeti filmiroda fogja besorolni a mozikat is az artkategóriába. Ez a mozik esetében azt jelenti, hogy a forgalmazót e szerint támogatják. Fontos tehát az, hogy még áttételesen se a miniszteri akarat érvényesüljön a besorolásoknál. Tisztelt Ház! Említettem már, hogy fontos a finanszírozás, a támogatás jelentős emelése, és az ezzel kapcsolatos garanciák is fontosak, de néhány következményen el kell gondolkodnunk. Ez az összeg hamarosan a minisztérium költségvetéséne k több mint egytizede lesz. Vajon a nézők visszaigazolják majd, hogy ezzel a jelentős, fontos támogatással nő a magyar filmművészet megbecsülése? Vajon nőe ettől a nézőszám is? Az is fontos kérdés, hogy más művészeti ágak és szakmák is kapnake hasonló es élyt. Vajon születike róluk is törvény? Miért ne lehetne a művészek jogállásáról is törvényt alkotni? Az előadóművészi, képzőművészeti területekre vonatkozóan is készültek tervezetek, de úgy tűnik, azt egyelőre nem veszi elő a kormány. Kezdeményezzük maj d, hogy a kulturális bizottság tárgyalja ezeket a kérdéseket is, ha már a kormány nem foglalkozik velük. Reméljük, a filmtörvény nyomán, a mozgóképről szóló törvény nyomán más kulturális területek is hasonlóképpen, a szakma képviselőiből álló testületek ir ányításával szerveződnek meg, és törvény által szabályozva működnek majd. Tisztelt Ház! A mozgóképről szóló törvény a hibák ellenére is fontos; üdvözöljük, hogy ez a tervezet megszületett. Ha látunk garanciát arra, hogy a javításra, átgondolásra s zoruló részekhez benyújtott módosító indítványainkat megfontolják, elfogadják, akkor el tudom képzelni, hogy támogatjuk majd a törvényt a parlamenti szavazás során. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a sz ót Pető Ivánnak, az SZDSZ képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselő úrnak. DR. PETŐ IVÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A filmkészítés olykor művészet, de lehet olykor jó értelemben vett iparo smunka, és persze lehet kontárkodás is. De minden más hasonló alkotói tevékenységtől eltérően, ahol persze ez a három kategória ugyanúgy előfordul, már maga az alkotás is a filmnél komoly gazdasági, ipari hátteret igényel. A film különlegessége, a filmművé szet különlegessége és a mozgóképről szóló törvény szükségessége épp e kettősségből ered.
