Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mozgóképről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3944 A szabályozás egyáltalán nem érinti az állami tulajdonú cégek kérdését. Nem beszél arról, hogy a szakma javaslatára ezek maradjanak állami tulajdonban a filmgyártás infrastruktúrájá nak biztosítása érdekében. Ezek szerint a Medgyessykormány nem mondott le ezek privatizációjáról? Pedig látható, hogy az eddigi privatizációs kísérletek mindegyike jelentős veszteséget okozott a filmszakmának. Erről is hallgat a tervezet, ahelyett, hogy s zabályozná ezt a területet is oly módon, hogy a hatékony működés érdekében magántőkét is bevonna. Miközben Csehországban, Szlovákiában, Romániában jelentős fejlesztések eredményeképpen komoly bevételekhez jutnak külföldi munkákból, bérmunkákból, nálunk a m egmaradt értékeket is elvesztegetik. Az eddig elmondottak alapján sajnos megállapíthatjuk, hogy a mozgókép címet viselő törvényjavaslat nemhogy a mozgóképkultúra egész területét nem rendezi átfogóan, de még a szorosan vett filmes terület egészét sem. A moz gókép nem ugyanaz, mint a film. A törvény alig mond valamit a többi mozgóképes területről. Amikor kapcsolódási pont van, akkor pedig megkerüli a médiatörvényt. A javaslat a videó- és DVDgyártást, illetve forgalmazást csak megemlíti. A televízióknak csak ajánlásokat fogalmaz meg, amit e törvény nélkül is ugyanígy megtehetne. Ha megnézzük a Magyar Televízió vagy a kereskedelmi televíziók mai műsorpolitikáját, akkor nem nagyon láthatunk arra esélyt, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány új televíziós szakkoll égiuma által elkészített tévéfilmeket ezeken az adókon hajlandók lesznek bemutatni. Ha igen, akkor is könnyen lehet, hogy csak a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően éjfél után lesznek láthatóak. Az Országos Rádió és Televízió Testület most készül engedélyez ni a TV2nek, hogy kevesebb közszolgálati műsort sugározzon. Félő, hogy továbbra is csak szappanoperák gyártására fordítják azt a pénzt, amit játék- és dokumentumfilmekre kellene. E törvény alapján nincs semmiféle garancia arra, hogy a létrehozandó közös t évés kuratórium támogatásával készült filmeket levetítik a televíziók. A törvény továbbra sem rendelkezik megnyugtatóan a Magyar Mozgókép Közalapítvány szervezeti átalakításáról. Nem rendezi ezt a kérdést; többek között továbbra is kérdéses, hogy az alapít ók közül hány olyan szervezet van, amely már nem is létezik. Az is kérdéseket vet fel, hogyan pályázhat az majd, aki dönt a pályázatokról. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint több esetben ugyanazok pályáznak, akik a pénzt osztják. Felmerül a kérdés: á t kelle alakítani a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumát, ez megoldjae a problémát? A közalapítvány működésének átláthatóságát az is segítené, ha a Magyar Mozgókép Közalapítvány általános pályázati és támogatási feltételeit, valamint a támogatások elosztásának mechanizmusát meghatározó támogatási szabályzatát a kulturális miniszter az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága véleményének figyelembevételével hagyná jóvá. Tehát a bizottsági véleményt előbb megtudnánk, és a miniszter úr utána hagyná jóvá ezt a szabályzatot. Jelenleg ez a törvényben nem így szabályozott. Teszünk erre vonatkozó javaslatot, hogy így legyen. Javasoljuk azt is, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának működését, sikereit, gondjait kétévente vizsgálják felül, és ha kell, tegyék meg a szükséges lépéseket. Már beszéltem a normatív támogatásról. Ezt a nézőszám alapján és a filmfesztiválokon elért eredmények alapján kaphatják a támogatottak. Ez helyes, de azt feltétlenül meg kell említeni, hogy amíg a nézőszám alapján megítélt normatív támogatás viszonylag könnyen ellenőrizhető, addig a filmfesztiválokon elért sikerek alapján megítélt normatív támogatás odaítélése újabb kérdéseket vet fel. Jelenleg a fesztiválokon való megjelenést a Magyar Mozgókép Közalapítvány Filmun ió Kft.je végzi. (11.00) Ez a kft. a jelek szerint a törvény hatálybalépésétől megszűnik. A törvény nem rendelkezik arról, hogy ki dönt ezután arról, hogy melyik film juthat ki egy külföldi fesztiválra; nem megoldott annak a kérdése sem, hogy ki menedzsel i a magyar filmek megjelenését a külföldi fesztiválokon. Ezt a kérdést feltétlenül rendezni kell a törvény vitájának lezárásáig. Azt is érdemes átgondolni, hogy miért számít magyar filmelőállítónak olyan külföldi állampolgár vagy külföldi állampolgárok vez ette
