Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mozgóképről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÓSA FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3937 nemzeti filmvagyon megőrzésének és hasznosításának intézményi kereteit, valamint ezzel összefüggésben az államot illető filmjog egységes rendezését. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvénynek az egyik és talán a legfontosabb célja, hogy egyre több magyar néző látogasson magyar filmeket a mozikban. A törvényjavaslatból viszont nem tűnik ki, hogy a törvén y előkészítői ezt figyelemmel kísértéke az előkészítő munka során, fontos lesze majd a magyar filmek nézettsége, a nézőszám emelkedése, és emelkedike majd a filmtörvény hatására a mozik látogatottsága, a filmek nézettsége. Bízunk benne, hogy igen. Remél jük, eléri a célját a törvény, és egyre több magyar film készül a jövőben, és emelkedik majd a magyar filmek látogatottsága is. Ahhoz, hogy több magyar film készülhessen, természetesen több forrásra van szükség. Ezt segítheti elő az a 10 százalékos adókedv ezmény, amit a törvénytervezetből olvashatunk ki. Kérdés csak az, hogy mikortól vehető igénybe ez a kedvezmény, mikor lép hatályba. Erre nem találtunk utalást, pedig minden bizonnyal ez a lehetőség lehet a kulcsa annak, hogy sokkal több új magyar film kész ülhessen a jövőben. Mindezt úgy lehetne elérni, ha például a 2004es 6,5 milliárd forintos állami finanszírozást kiegészíti majd az a magántőke, amely ezt a 10 százalékos adókedvezményt élvezheti. Ezáltal felpezsdülhet a magyar filmgyártás. Azt hiszem, hog y akkor lehetünk elégedettek, ha egyre több magyar film készül a jövőben, egyre több magyar filmet mutatnak majd be a mozik és televíziók. Ha ez így lesz, akkor elmondhatjuk, célba értünk. De ez az érzés várat még magára, mert sok tisztázatlan kérdés marad t, úgymint: hogyan és mikor alakul át a Magyar Mozgókép Közalapítvány? Meddig terjed majd a hatásköre? Milyen esetben és kikkel kell egyeztetni a források odaítéléséről? Milyen arányban osztható fel az egyes szférák között az állami támogatás? Az igénybe v ehető adókedvezmény mikor lép hatályba? Melyik film számít majd magyar filmnek? Ki tekinthető majd filmtulajdonosnak? Mikorra tisztázódnak a szerzői és tulajdonjogi kérdések? Összhangba kerüle a filmtörvény a médiatörvénnyel? Ezeket a kérdéseket mindenkép pen tisztázni kell, hogy nyugodt szívvel dönthessünk ennek a törvénynek az elfogadásáról. Komoly munka áll még előttünk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben. Közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Kósa Ferencnek, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. KÓSA FERENC , az MSZP képviselőcsoportja r észéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a mozgóképtörvény történeti előzményeiről és kialakulásának körülményeiről. 1990ben, a szabadon választott Országgyűlés megalakulása után a kulturális bizottságban áttekintettük a magyar kulturális élettel kapcsolatos legsürgősebb törvényhozói teendőinket. Mivel eredeti és normális hivatásom szerint filmrendező vagyok, jól ismertem a magyar mozgókép helyzetét, mindazokat a veszélyeket, amelyek a magyar filmművészetet fenyegették, így már az első ülésen javasoltam, hogy sürgősen meg kell alkotnunk a filmtörvényt, mert a magyar filmgyártás és filmforgalmazás megfelelő támogatási rendszer és törvényes védelem nélkül az összeomlás közelébe sodródhat. Akkoriban Andrásfalvy Bertalan volt a kulturális miniszter, és Kulin Ferenc volt a kulturális bizottság elnöke. Mindketten megértették az érveimet, és megígérték, hogy a médiatörvénnyel együtt elkészítik a mozgóképtörvényt is. Kiderült azonban, hogy a médiatörvény körüli meddő viták és hatalmi huzakodások miatt a mozgóképtörvényre nem jutott idő. A következő ciklus kezdetén ismét fölvetettem a filmtörvény késlekedésének várható következményeit. A Mafilm Könyves Kálmán körúti telepét a buldózerek éppen akkoriban törölték el a föld színéről. A pasaréti filmstúdiót pedig szintén éppen akkor marcangolták szét az
