Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mozgóképről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ERDŐS NORBERT, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3936 Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten, november 18án a Magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága tárgyalta a mozgóképtörvényjavaslatot. Jelen voltak a filmszakmai szervezetek képviselői is. Megállapítottuk valamennyien, hogy a kormány a kormányprogramnak megfelelő szabályok, ígéretek és ajánlások alapján, gondos előkészítés után, a lehető legszélesebb szakmai egyetértésre törekedve elkészítette és beterjesztette a mozgóképtörvényjavaslatot. Voltak viták, de úgy éreztük, hogy egy olyan pillanat elé érkezett a kulturális bizottság és a Magyar Országgyűlés is, amelyről itt Hiller Istv án miniszter úr is említést tett, hogy lehetségesnek látszik egy szélesebb körű parlamenti egyetértés is. Legalábbis ez körvonalazódott a viták után, amikor is úgy alakult a helyzet, hogy a kormányoldal valamennyi képviselője a törvényjavaslat támogatása m ellett szavazott, azonban ellenszavazat nem volt, és az ellenzéki képviselőtársaink tartózkodással jelezték, hogy még további véleményeket akarnak kifejteni, pontosítani s a többi. Én úgy foglalnám össze, hogy erre komoly remény van, és teljes mérté kben egyetértve a miniszter úr imént mondott szavaival, példaszerűvé tehetnénk, hogy nemcsak a kulturális kormányzat és a filmszakma képes egységes álláspontra jutni, hanem mi valamennyien, akik itt, a parlamentben kulturális területen dolgozunk, készek va gyunk egyetértésre jutni a magyar kultúra ügyében, a magyar filmművészet érdekében. Köszönöm a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Erdős Norbertnek. (10.20) ERDŐS NORBE RT , a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy az előttünk lévő filmtörvény megszületése egy történelmi pillanat; olyan új szakmai struktúra j öhet létre a törvény elfogadásával, amely a rendelkezésre álló költségvetési és egyéb erőforrásokat hatékonyabban képes felhasználni. Garantálja majd, hogy a magyar film hazai és nemzetközi kulturális szerepének betöltéséhez szükséges mennyiségű és megfele lő filmalkotások elkészítésének adottságai megszülethetnek, valamint elérheti, hogy a magyar filmek hozzáférhetőbbek lesznek a közönség számára is. Egyetértünk abban is, hogy a mozgóképes szakma jövőjéről hosszú távon gondoskodni kell. Ez felveti azonban a zt a kérdést, hogy ha több milliárd forintos állami forrást juttatunk a filmgyártásba, akkor ki lesz az újonnan gyártott filmeknek a tulajdonosa. Ez nem derül ki a törvénytervezetből, ezért feltétlenül tisztázni kell a szerzői és a tulajdonjogokat. A kultu rális bizottság ülésén, mikor felvetettük ezt a kérdést, egy illetékes a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről a következőket mondta. Az elkövetkezendő heteknek, hónapoknak talán a legnagyobb feladata és munkája lesz, hogy ezeket a szerzői jogi , tulajdonjogi kérdéseket nagyon alaposan meg lehessen vitatni, és el lehessen választani egymástól. Hogyan léphet majd életbe egy olyan törvény, és hogyan működhet, ha a jogokkal kapcsolatos vita még csak most, valószínűleg csak a törvénytervezet elfogadá sa után kezdődik meg? Nincs még semmiféle rendezőelv, tehát működőképes lesze egyáltalán, végrehajtható lesze ez a törvény, ha ezek a viták még csak most kezdődnek? Feltétlenül rendezni kell tehát, hogy hogyan kerül a filmvagyon állami kezelésbe. A 35. § (4) bekezdése azt javasolja, hogy majd a terjesztés részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. Azt gondoljuk, hogy ezt nem rendeleti szinten kellene szabályozni, hanem a törvényben kellene garanciákat kikötni arra, hogy hogyan történik a jövőben ennek a kezelése, mit jelent az, hogy a tervezésből befolyt bevétel felosztása hogyan történik. Célszerűbb lépés lenne, és egyben erősebb garanciát nyújtana, ha a törvényben lehetne azt szabályozni, és nem egy felhatalmazással továbbadni a miniszte rnek. Szintén fontos, hogy a törvény garantálja majd a mozgóképtámogatásra fordítandó közpénzek felhasználásának átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, a
