Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
390 mondani ebben a teremben. De az igazság elbírálása, annak a tényállása és annak a bizonyítása nem hiszem, hogy ebbe a székbe tartozik, akárki is legyen a levezető elnök, úgyhogy a jövőben ettől eltekintenék, tisztelettel, képviselő úr, ha ezt megengedi számomra. Köszönöm szépen. Az általános vitát elnapolom, folytatására és a lezárásra a következő ülésünkön kerül majd sor. Ebédszünetet rendelek el 2 óráig. Jó étvágyat kívánok az ebédhez, j ó pihenést! 2 órától folytatjuk közösen a napot. Szünetet rendelek el. (Szünet: 13.09 - 14.05 Elnök: Mandur László Jegyzők: dr. Füle István és Németh Zsolt) Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat. Soron következik az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/4928. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4928/13. számokon kapták kézhe z. Megadom a szót Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr. DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament elé kerülő törvénytervezetek jelentőségének indoklásánál visszatérő fordulatként szokták elmondani az előterjesztők, hogy az adott szabályozás az állampolgárok milyen széles körét érinti. Ha csak ezen, az érintettek körén mérjük a törvény jelentőségét, a most beterjesztett javaslatnál nem nagyon tudok fontosabbat elképzelni, hiszen az élelmiszerfogyasztás minden ember napi, elengedhetetlen szükséglete. Az élelmiszertermelés nemzetgazdasági aránya minden fejlett országban, nálunk is, az egyéb termelő és szolgáltató ágazatok dinamikus fejlődéséből következően csökken. A jelenleg az ország biztonságos ellátását és mellette lényeges exportot is biztosító, 2 ezer milliárd forintot meghaladó terme lési értéket produkáló élelmiszergazdasági ágazat a bruttó hazai termék 7,5 százalékát adja és a foglalkoztatottaknak megközelítően 10 százalékát foglalkoztatja. Társadalmi és szociális jelentőségén azonban lényegesen túlmutat, lényegesen többet jelent, m int a gazdasági részarány, hiszen ha a környezetgazdálkodási, a tájfenntartási funkciót tekintjük vagy az élhető vidék feltételeinek biztosítását, akkor egészen biztos, hogy az említett részaránynál nagyobb a jelentősége. E fontos terület szabályozásában a z európai uniós csatlakozás következtében előálló új helyzethez való igazodást jelenti a tisztelt Háznak most benyújtott törvényjavaslat. Megújítást jelent, mert Magyarországnak van élelmiszertörvénye; hangsúlyozom, hogy 1895 óta van Magyarországon ilyen t örvény. A jelenleg hatályos törvény, az 1995. évi LC. törvény nyolc éve, az európai uniós tagságra való felkészülés elősegítésére született meg. Az ország történelmének jelentős eseménye az európai uniós csatlakozás, és a tagállamként való működéshez egy ú j élelmiszertörvényre van szükség. A jelenleg hatályos törvény alapján elvégzett, több kormányzati ciklust átfogó harmonizációs munka eredményes volt. Így az európai uniós élelmiszerjog az elmúlt évek során lényegében átkerült a magyar szabályozásba, és eh hez a hazai élelmiszerelőállítók alkalmazkodtak. Ennek köszönhetően a most benyújtott törvényjavaslat és a felhatalmazása alapján elkészülő rendeletek körülbelül 90 százalékban formai és nem tartalmi változást jelentenek. A formai változás legjobb példája az európai uniós rendeletek érvényesülésének változása.
