Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
391 A rendeletek, amelyek az élelmiszer területén gyakoriak, a brüsszeli megjelenéssel a tagországokban automatikusan, minden nemzeti jogalkotás nélkül hatályba lépnek. Ezeket a rendeleteket mi eddig a m ost hatályos élelmiszertörvényben és miniszteri rendeletekben vettük át. 2004. május 1jére szükségessé válik, hogy ez a magyar joganyag hatályát veszítse, hiszen ugyanolyan szöveggel EUrendeletek fognak a tagságunk napján nálunk is hatályba lépni. A törv ényjavaslatból következő változások kisebb része tartalmi jellegű. Ezek egy része az európai uniós jogszabályok legutóbbi változásainak a követése, magát a törvényt nem érintik. Tudatosan olyan helyzetet teremtettünk ugyanis, hogy a gyakran változó, konkré t EUirányelvek ne a törvényben, hanem a törvény felhatalmazása alapján készülő rendeletekben kerüljenek átvételre. A másik, törvényben megjelenő része annak a jogalkotási folyamatnak a befejezése, amely a rendszerváltás óta tart, és az ezt megelőző nagy l épése a jelenleg hatályos, az élelmiszerekről szóló törvényt módosító, 2001. évi LIV. törvény volt. E folyamatban az élelmiszerelőállítás eljárási rendjét a piacgazdaság szabályaihoz és szokásaihoz kellett alakítanunk. Az egyedi engedélyezéseket, akár tev ékenységről, akár felhasznált anyagokról van szó, általános, mindenkire érvényes szabályozással váltottuk fel. Ezek a módosítások, amelyek legfontosabbjaira a következőkben kitérek, nem jelentenek a fogyasztók számára kisebb biztonságot, és nem jelentenek az előállítók számára lényeges többletterheket. Azt jelentik, hogy a magyar élelmiszergazdaság a rendszerváltás után másfél évtizeddel teljesen az európai uniós szabályok, vagyis a piacgazdaság eljárási szabályai szerint fog működni. E változás jó példája az élelmiszerelőállítók 6. §ban szereplő bejelentési kötelezettsége, ami a jelenlegi működési engedélyt váltja fel. Az élelmiszerelőállítás megkezdésének működési engedélyhez kötése az Európai Unió tagállamaiban általános jelleggel nem ismert. Bizonyos élelmiszerbiztonsági szempontból érzékeny ágazatok, így a hús, tej- és tojástermelés esetében a közösségi szabályok előírják az előzetes engedélyek beszerzésének kötelezettségét. Ezek a speciális engedélyezések nálunk is élnek, és amint erre a 6. § (3) bekezdése is utal, természetesen fenn is maradnak. A minden ágazatra és minden élelmiszerelőállítóra kiterjedő bejelentési kötelezettség kellően biztosítani tudja a fogyasztók védelmét. (14.10) Az ellenőrzés így azonnal értesül az előállítás megkezdéséről , azonnal ellenőrizheti azt, és ha szükséges, a 13. §ban javasolt szankciók segítségével felléphet az esetlegesen hibás gyakorlat megszüntetéséért. A fogyasztók biztonságának védelme, az egyenlő feltételek elve és az Európai Unió általános szabályai egyar ánt elengedhetetlenné teszik, hogy ez a bejelentési kötelezettség az eddig működési engedélyre nem kötelezett, közfogyasztásra élelmiszert előállító őstermelőkre is kiterjedjen. E bejelentés nem kerül pénzbe, nem igényel különösebb adminisztrációt, és nem jelent mást, mint hogy a hatóság az ő működésüket is ellenőrizheti. Az eljárási változások közé tartozik, hogy a jelenlegi törvényben még meglévő néhány előzetes engedélyezés különleges táplálkozási célú élelmiszerek, adalékanyagok, csomagolóanyagok esetéb en megszűnik. Ismét hangsúlyozni kell, hogy ez a fogyasztók biztonságát nem csökkenti, hiszen az engedélyezést nagyon részletes, az Európai Unió minden termelőjére egyaránt kötelező szabályozás váltja fel. Más a helyzet az úgynevezett új élelmiszerekkel. E zeknél az eddig nem ismert, nem fogyasztott termékeknél az előzetes engedélyezés fennmarad, azonban az európai uniós fogyasztók egységes szintű védelme érdekében az engedélyezést nem a tagországok, hanem európai uniós bizottság fogja végezni, tehát európai uniós hatáskörbe kerül. A fogyasztók védelmének fontossága nemcsak a törvényjavaslat bevezetőjében szereplő deklaráció, hanem megvalósítása következetesen végigvonul az egész törvényen. E védelem egyik sarokköve a hatósági élelmiszerellenőrzési tevékenys ég. Munkája hatékonyságának javítását két új rendelkezés is segíti. Egyrészt a 12. § szabályai, amelyek a Magyarországon már régen kialakult és működő három ellenőrző szervezet munkájának koordinálását írják elő; ezek: az élelmiszerellenőrző
