Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
3750 Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom kiemelni, hogy a törvényjavaslat a jövedékiadómértékeket - a bérfőzési szeszadó kivételével - a 2004. január 1jén ha tályos állapotnak megfelelően, további adóemelés nélkül tartalmazza. A jogharmonizációval összefüggésben egyedül a még nulla adós fűtőolajokra, illetve a nem motorikus célú cseppfolyós gázokra kell jövedéki adót bevezetni. A törvényjavaslat mindkét termékr e csak az uniós minimumnak megfelelő adómértéket javasolja a csatlakozástól érvényesíteni. Végezetül szólni szeretnék arról, hogy a törvényjavaslat miért egy új törvényről, s nem egy törvénymódosításról szól. Az ismertetett jogharmonizációs változtatások t ulajdonképpen a jelenleg hatályos törvény struktúrájának, felépítésének változatlanul hagyása mellett, a belpiaci szabályok külön fejezetbe foglalásával és a jogharmonizáció miatt változó rendelkezések átvezetésével törvénymódosítás révén is beilleszthetők lettek volna a hatályos törvénybe. Azonban az új rendelkezések nagy terjedelme, valamint az átalakuló fogalomrendszernek a törvény teljes szövegén való átvezetését jelentő technikai módosítások nagy száma miatt, s arra is tekintettel, hogy a jövedéki szab ályozást eddig 16 törvénymódosítás érintette, a kormány egy új törvény benyújtását látta célszerűnek. A törvényjavaslat valójában a hatályos rendelkezéseknek a jogharmonizációs változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalását jelenti. Az egységes szerkezet be foglalt új törvénnyel a korábbi módosítások tekintetében is könnyebbé válik a jogalkalmazók számára az eligazodás, mind a végrehajtó hatóság, mind az adóalanyok számára, és az Unióba egy új jövedéki törvénnyel léphetünk be. Kérem a tisztelt Házat, a tör vényjavaslat elfogadását támogassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Először a bizottsági álláspontok, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor , 55 perces keretben. Megadom a szót Kovács Tibornak, a költségvetési bizottság előadójának és egyben alelnökének. KOVÁCS TIBOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tiszte lt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság a legutóbbi bizottsági ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A szabályozás szükségességével és időszerűségével a bizottság tagjainak túlnyomó többsége egyetértett. Vita néhány részletszabály kial akításán alakult ki a bizottságon belül; a bizottság kisebbségi véleményének előadója ezt követően nyilvánvalóan be fog számolni erről a plenáris ülésen. Elmondható, hogy egyet lehet érteni a kormánynak azzal a szándékával és véleményével, hogy egy új jogs zabályt nyújtott be, tekintettel arra, hogy az elmúlt években számos alkalommal módosultak ezek a jogszabályok, illetve a jogszabály maga tartalmazza azokat a módosításokat, amelyek EUjogharmonizáció miatt váltak szükségessé. (18.20) Megszűnnek az Európai Unión belüli vámhatárok, az Unió belső piacán nemcsak egyéb más áruk, hanem a jövedéki termékek is szabadon szállíthatóak, ezért speciális szabályok megalkotására van szükség, mert hiszen a költségvetésben azokból, mint ahogy az államtitkár úr is az expoz éjában említette, jelentős adóbevételről van szó, ahhoz, hogy azok beszedhetőek legyenek, különleges szabályokra van szükség. Ehhez módosítani kell az adózást, az adóraktári rendet, bevezetésre kerül a kereskedelmi adóraktári rendszer s az úgynevezett beje gyzett kereskedők vagy adóképviselők jogintézménye. Magyarországon 1998 óta van jövedéki adóztatás, ami a fogyasztási adóztatást váltotta fel, tehát ez idő alatt, az elmúlt közel hat évben az adóalanyok megismerhették a szabályozás részleteit, alkalmazkodh attak azokhoz, és ezek a szabályok már eddig is jelentős részben harmonizáltak az EU joganyagával. Így tulajdonképpen a magyar adóalanyokra az vár, hogy megismerjék azokat a
