Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3749 szabályozás szerint adókötelez ettség minden ásványolajra keletkezik, de az adófizetési kötelezettséget a jelenlegi magyar szabályozással szemben csak azokra az ásványolajtermékekre kell teljesíteni, amelyeket ténylegesen üzemanyagként vagy tüzelőanyagként értékesítenek, vagy használnak fel. Annak érdekében, hogy ne legyenek visszaélések az olyan ásványolajtermékekkel, amelyeknek bár az eredeti rendeltetése nem az, de a tulajdonságaiknál fogva üzemanyagként vagy tüzelőanyagként is felhasználhatók, vagy azokba bekeverhetők, ezeket az unió s szabályozás ellenőrzött körben tartja, s szállításukra is ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint az adós ásványolajokra. Ezt az előírást a törvényjavaslat az úgynevezett felhasználói engedélyes rendszer bevezetésével valósítja meg. Továbbá a z uniós szabályozás szerint ellenőrzött körbe tartozó ásványolajokon kívül olyan ásványolajokat is a hatálya alatt javasol tartani, amelyek jelenleg adókötelesek, de az uniós szabályok szerint nem tartoznak az ellenőrzött körbe, ilyenek az adalékanyagok és a kenőolajak, továbbá amelyek egyik körbe sem tartoznak, de a visszaélés lehetősége - a speciális magyar tapasztalatok szerint - az esetükben fokozottan fennáll; magas ásványolaj, illetve alkoholtartalmú higítók, oldószerek ezek. Ezeknek az ellenőrzött á sványolajoknak, és az utóbbi, a törvény fogalomhasználata szerinti úgynevezett megfigyelt termékeknek az 5 liternél, vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben történő beszerzése a javasolt szabályozás szerint csak felhasználói engedéllyel lehetséges. Az il yen felhasználók többsége - a gyógyszergyárak, illetve a vegyipari cégek - eddig adómentes felhasználók voltak, a módosítást követően átkerülnek felhasználói engedélyes körbe. Ugyanakkor az eddigieknél egyszerűbb, könnyített feltételek vonatkoznak rájuk, p éldául a jövedéki biztosíték, illetve az elszámolás tekintetében. Az új szabályozás révén valós kockázatot jelentő, 5 kilogrammnál vagy 5 liternél nagyobb kiszerelésű termékek felhasználására a végfelhasználókig követhető zárt rendszer érvényesül újfent. A z előbbiekben ismertetett két legjelentősebb, legnagyobb terjedelmű módosításon kívül meg kell még említeni a bérfőzést érintő változásokat, amelyek a csatlakozási szerződésben foglaltakkal állnak összhangban. Ennek az előtörténetéhez feltétlenül szólni ke ll arról, hogy a csatlakozási tárgyalások során hosszabb ideig veszélyben forgott a hagyományokban gyökerező bérfőzési rendszer csatlakozásunk utáni fenntartásának lehetősége. A Magyarországon bérfőzésben előállított pálinka mennyisége ugyanis igen jelentő s, több mint negyedét teszi ki az összes szeszesitalgyártásnak. Ezt az igen magas részarányt az Unió - piaczavaró tényezőként értékelve a magyar kérést - az első menetben elutasította, s csak olyan derogációt tett volna lehetővé, amelyik gyakorlatilag a b érfőzési rendszer néhány éven belüli megszűnését eredményezte volna. A fordulatot az ügyben az jelentette, amikor az Unió szembesült azzal, hogy nemcsak Magyarországon, hanem más csatlakozó országokban is vannak ilyen rendszerek, tehát nem egyedi kérésről van szó. Így végül a csatlakozási tárgyalásoknak csak az utolsó fázisában dőlt el számunkra kedvezően a kérés. A csatlakozási szerződés szerint tehát továbbra is fennmaradhat a bérfőzés és annak adókedvezménye, azonban ezt az Unió feltételekhez kötötte, am elyek végső soron a bérfőzésben gyártott pálinka mennyiségének csökkenését, az össztermelésen belüli részarányának fokozatos visszaszorítását, és ennek révén a legfőbb kifogás, a piaczavaró hatás kiküszöbölését célozza. A törvényjavaslat szerint a megállap odásnak megfelelően a kedvezményes bérfőzési szeszadóval csak a gyümölcstermelők állíthatnak elő, és évente legfeljebb csak 50 liter mennyiségben, gyümölcspálinkát, és az 50 literes korlát nem személyenként, hanem gyümölcstermelő háztartásonként értendő. A bérfőzött pálinka adója továbbá a csatlakozást követően nem lehet kevesebb, mint a normál adó 50 százaléka. Ez azt jelenti, hogy 2004. május 1jétől a bérfőzési szeszadót meg kell emelni, mivel a jelenleg, illetve a január 1jétől hatályos mérték ennél mé g alacsonyabb. Az uniós követelményeknek a hektoliterfokonkénti 960 forintos adómérték felel meg.
