Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3748 harmadik legnagyobb adóbevételt hozza, 2004ben várhatóan több mint 650 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetés kiadásainak a finanszírozásához. A korábbi fogyasztási adóztatást Magyarországon 1998. január 1jén váltotta fel a jövedékiadórendszer. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. CIII. törvény az adózás anyagi jogi szabályait már a bevezetéskor a közösségi jövedékiadójog alapelvei szerint határozta meg. A jövedéki adó bevezetésével Magyarország létrehozta az adóraktár jogintézményét, bevezette az adófelfüggesztéses eljárást , és az új közösségi előírások figyelembevételével alakította ki az adózatlan termékek szállításának bizonylatolási rendjét is. Magyarországon már közel hat téve működik a nemzeti adóraktári rendszer és az Európai Unió jövedékiadójogával harmonizáló adózá si szisztéma. A jövedéki termékeket gyártók, forgalmazók az eltelt fél évtized alatt kellőképpen megismerhették, begyakorolhatták az új jogszabályokat, értik, tudják, hogy mit jelent a jövedékiség, tisztában vannak az adóraktári rendszer alapjaival, az adó felfüggesztés működésével. Ezáltal sokkal jobb helyzetben vannak a többi csatlakozó ország érintett gazdasági szereplőjéhez képest. Szomszédainknál ugyanis csak nemrégiben fogadták el, vagy még csak ezután fogják elfogadni az új törvényeket. A csatlakozás igen közeli, 2004. május 1jei időpontja számunkra azt jelenti, hogy a nemzeti jövedéki rendszerünk indítását követően nagyon rövid időn belül kell nyitni a rendszerünket az Európai Unió felé, miközben még a hazai pályán sem alakulhat ki addig kellő gyakor latunk. A magyar jövedéki alanyok számára a felkészülés lényegileg az Európai Unión belüli szállításokra vonatkozó szabályok megismerésére és a szükséges feltételek megteremtésére korlátozódik. (18.10) Természetesen ez sem lesz kis feladat, azonban nálunk már megvannak az alapok: az Unió szintjére átkonvertálható ismeretek, kialakult készségek. A belépésig azonban még hátra van egy utolsó jogharmonizációs csomag, összefüggésben azzal, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal új helyzet áll elő. Megszű nnek a vámhatárok, az Unió egységes belső piacán a tagállamok között az áruk, köztük a jövedéki termékek is szabadon mozoghatnak anélkül, hogy a belföldi adók az országhatárt átlépve úgy, mint eddig, vámeljárásban kivetésre kerülnének. Ezért a csatlakozást ól a magyar jövedéki szabályozásnak is tartalmaznia kell azokat a rendelkezéseket, új szabályokat, amelyek alkalmazásával, gyakorlatban való érvényesülésével az új helyzetben az Európai Unió egységes belső piacába való integrálódásunkat, uniós tagállammá v álásunkat követően is beszedhetők maradnak a jövedéki adók a magyar költségvetés számára. Az ehhez szükséges, az Unión belüli termékforgalomra befizetendő adózási, eljárási, bizonylatolási szabályok jelentik a legnagyobb léptékű új rendelkezéseket. A könny ebb kezelhetőség, eligazodás érdekében ezeket egy külön fejezetben rögzítettük a javaslatban. A tagállamokkal bonyolított, a csatlakozást követően belpiacivá alakuló áruforgalom új adózási szabályainak alkalmazásához szorosan kapcsolódik az adóraktári rend szer kibővítése, illetve az adófelfüggesztéses rendszerben új szereplők megjelenése. A magyar adóraktári rendszer jelenleg még jellemzően csak a gyártókat fedezi le. Ahhoz, hogy a tagállamok adófelfüggesztéssel szállított termékeinek az uniós szabályok sze rinti fogadására a magyar adóraktár, illetve az adófelfüggesztéses rendszer alkalmas legyen és az egységes belső piacon megfelelően működjön, a termelői adóraktárak mellett az adózatlan jövedéki termékek kereskedelmi célú tárolására szolgáló adóraktárak, a z úgynevezett kereskedelmi célú adóraktárak létesítését is lehetővé kell tenni. Be kell továbbá iktatni a magyar rendszerbe a bejegyzett kereskedő, a nem bejegyzett kereskedő és az adóképviselő státust is, amelyek létrehozása szintén szükséges ahhoz, hogy az uniós tagállamokkal folytatott jövedékitermékkereskedelem a csatlakozást követően is zavartalanul bonyolódhasson. Tisztelt Országgyűlés! A jogharmonizációval összefüggő másik nagy változást az ásványolajtermékekre vonatkozó szabályozás módosítása jelen ti. A jogharmonizációs kényszer abból fakad, hogy Magyarországon még nem érvényesül az uniós szabályokkal teljesen konform módon a felhasználási céltól függően kötelezően biztosítandó adómentesség, illetve adóztatás. Az uniós
