Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - Mentelmi ügy: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója:
3733 Tisztelt Orszá ggyűlés! A pótmagánvád mint jogintézmény, újonnan jelentkezik a magyar büntetőeljárásjogban, éppen ezért ennek bizottsági tárgyalása is több jogi probléma tisztázását vetette fel. Elöljáróban azt szeretném elmondani a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a pótm agánvádas mentelmi ügyekben az eljáró bíróság végzésben dönt, jelen esetben úgy határozott, hogy a pótmagánvád elfogadásáról vagy elutasításáról szóló döntés a mentelmi jog felfüggesztése után hozható csak meg. Tehát a bíróság úgy értékelte ebben a végzésé ben magát a pótmagánvád intézménnyel hozzá került esetet, hogy az érdemi döntést, tehát a pótmagánvád befogadását csak az Országgyűlés döntése után teheti meg, így tehát az érdemi vizsgálatot is csak ezt követően végezheti el, amennyiben az Országgyűlés er re a lehetőséget számára kétharmados döntéssel megadja. (17.00) Tisztelt Országgyűlés! A pótmagánvádló hétoldalas vádindítványt nyújtott be, amelynek rövid tartalmát az önök által is kézhez vett országgyűlési határozati javaslat tartalmazza, így ezt megism ételni és felolvasni nem kívánom. A mentelmi bizottság az ügyet a 2003. november 18ai ülésén tárgyalta, és szeretném megjegyezni azt, hogy az ügy érdemével, a tényállással egyetlenegy szóval sem foglalkozott, mivel az nem tartozik a kompetenciájába. Az ül ésen megjelent dr. Deutsch Tamás képviselő úr is, aki előadta, hogy álláspontja szerint nem egy jogi természetű eljárásról van szó, hanem kimondottan politikai természetű támadás az, ami az egész ügy mögött meghúzódik. Ennek kapcsán utalt arra, hogy a rend őrség hosszú, alapos, sok millió forint közpénzt felemésztő nyomozást folytatott, és bűncselekmény hiányában megszüntette a büntetőeljárást. Az ügyészség a kérdéssel nem is foglalkozott, mivel csak a minisztérium élt panasszal, és ennek elbírálása kapcsán került az ügyészség elé ez az ügy, ez az eljárás. A képviselő úr mentelmi jogával kapcsolatban, egy bizottsági tag által feltett kérdésre válaszolva előadta, hogy fenntartja, vállalja a sajtóban korábban tett nyilatkozatait. A kérdező e körben arra utalt, hogy ezekben az hangzott el, a képviselő úr kérni fogja mentelmi jogának felfüggesztését. Erre azonban határozott választ a bizottság előtt a képviselő úr nem adott, mert a válaszának második részében azt fejtette ki, hogy ő végeredményben nem is kérheti m entelmi jogának sem a felfüggesztését, sem a fenntartását, mivel ez nem a képviselő joga, hanem a parlament kollektív joga, mindezekre tekintettel tiszteletben fogja tartani a bizottság, illetve a plenáris ülés döntését. Elhangzott a bizottsági ülésen is a z igent mondó képviselők egyik felszólalójától, hogy a mentelmi bizottság töretlen gyakorlata az, hogy minden esetben meghallgatja a mentelmi jog felfüggesztésével érintett képviselőtársunkat, ugyanis a nyilatkozata számottevő abban a kérdésben, hogy ha ké ri mentelmi jogának felfüggesztését, akkor ezt az Országgyűlés a legtöbb esetben akceptálja, hiszen megadja a lehetőséget arra, hogy igazát, becsületét a bírósági eljárásban tisztázhassa. Egyértelműen ez így nem történt meg a bizottsági ülésen. A bizottság i ülésen a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában 5 igen és 5 nem szavazat miatt nem alakult ki a mentelmi jog felfüggesztését javasoló többségi álláspont. Az igennel szavazók álláspontja szerint ez az első, erre tekintettel különleges, de törvényes pótmagá nvád miatt ezért indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, mivel köztörvényes ügyről van szó, ami nem tévesztendő össze a közvádas üggyel, hiszen a közvádas ügy akkor valósul meg, amikor a vádat a közvádló, az ügyész képviseli, itt viszont a közvádló helyébe a magánvádló lép mint ennek az új intézménynek az egyik jogosítottja. A mentelmi bizottság eddigi gyakorlata az volt, hogy köztörvényes ügyekben szinte kivétel nélkül mindig a mentelmi jog felfüggesztését javasolta, mivel a parlament tekintélyének és az é rintett képviselő, jelen esetben továbbá egy volt kormánytag emberi méltóságának megóvását az szolgálja, ha az ügyben a bíróság dönt. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném tájékoztatni önöket, hogy az igennel szavazó képviselőtársaink részéről a bizottsági ülés en egyetlenegy politikai jellegű megjegyzés sem hangzott el.
