Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “A palack ára” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
3693 Azt hiszem, a vasútnál kialakuló helyzet, amely most éppen komoly orvoslást igényelne a kormány részéről, sajnos még hátrány osabb helyzetbe fogja hozni… (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselő úr! FÜLÖP ISTVÁN (MDF) : …az ország keleti részét, így az államtitkár úr válaszát nem tudom elfogadni. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. A képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae ezt. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűl és 183 igen, 152 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az államtitkár úr válaszát. Gusztos Péter (SZDSZ) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “A palack ára” címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Kép viselőtársaim! Gusztos Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője, interpellációt nyújtott be a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez: “A palack ára” címmel. Öné a szó, képviselő úr. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök A sszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi pár évben a magyar lakosság által megtermelt szemét mennyisége a fogyasztás drasztikus növekedésének köszönhetően többszörösére emelkedett, ugyanakkor a jogi szabályozás nem megfelelő volta miatt nem egyszerűen gyarapodott a szemét mennyisége, hanem bizonyos mértékig feleslegesen gyarapodott. Napjainkban sokkal több hulladék keletkezik és terheli környezetünket, mint amennyi feltétlenül muszáj, hogy keletkezzék. Ez a jelenség igen szembetűnő az üdítői talpalackok területén is. A Házban ülők többsége még emlékszik arra, hogy valaha hazánkban kiterjedt üvegvisszaváltórendszer működött, ezáltal a frissítők csomagolását jórészt újrahasznosították, nem terhelte környezetünket. A műanyag palackok elterjedés ével, a piac bővülésével, megváltozásával ez a rendszer elhalt, bár kezdetben a gyártók törekedtek a visszaváltható palackok felhasználására, megfelelő állami ösztönző híján ez másképp alakult. Amennyiben az állam részéről a környezet terhelése keményebben szankcionált lenne - itt elsősorban gazdasági eszközökre, szabályozásra gondolok , a magam részéről látnék reményt arra, hogy megforduljon a minél egyszerűbben kezelhető, ám a környezetre hihetetlenül káros csomagolóanyagokra törekvő tendencia. A sajtóba n megjelent hírek szerint a környezetvédelmi tárca a termékdíjrendszert gyökeresen megváltoztató lépésre készül. 2005től darabonkénti adót kívánnak kivetni az eldobós és újratölthető italcsomagolásokra. A változtatás oka egyes sajtóinformációk szerint az, hogy a korábban tömegarányosan fizetett díjak nem csökkentették érezhetően a szemétbe kerülő mennyiséget. Egy alternatív magyarázat hívei úgy vélik, hogy a licencdíjas hulladékkezelés - amelyben a csomagolóanyaggyártók a részvételükkel létrehozott kht.n ak, nem pedig az államnak fizetnek a
