Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3599 szigorú feltételeket tartalmaz, ami meghaladja azokat a szokásos elvárásokat, amelyeknek okán ők e kör részesévé váltak. Megtörtént a méltatása és értékelése az építési koncesszió fogalmának meghatározásával. Érdekes lesz - bár ez könnyen felfogható, de a gyakorlatban meglátjuk - a külö nböző, három típusú értékhatárnak az alkalmazása; rendkívül izgalmas lesz, hogy valóban a közösségi jog megjelenése mit fog jelenteni; rendkívül izgalmas lesz, hogy a közösségi országokban a hirdetmény közzététele kötelezővé válik, tehát Magyarországon a n emzetközi kiírások, és főként a közösségi hirdetményben a magyar kiírások szereplése. Nemcsak azért lesz ez érdekes, hogy miféle pezsgést indíthat el a magyar vállalkozói és egyéb piacon, hanem ez önmagában választ ad arra, és ez lehet, hogy sokaknak fáj, amiről az imént szóltam, lehet, hogy meggondolandó, hogy nem lehet olyanfajta rugalmasságot alkalmazni, akár vélt nemzeti érdekek miatt, nemzeti vállalkozói érdekek miatt, amelyek komolytalanná tehetik pontosan az európai közösség figyelő szemei előtt a Ma gyarországon meglévő közbeszerzési gyakorlatot. Én nem kívánom felsorolni a közbeszerzési eljárás különböző típusait, mert ez már többektől elhangzott. Amivel még foglalkozni szeretnék, és ez is a gyakorlat - bár ezen nagyon sokat próbált és próbál segíten i a jogorvoslatok gyakorlata úgy a döntőbizottságok, mint a bíróságok gyakorlatában , hogy az elbíráláskor a legkomolyabb gondot természetesen a politikai áthallások miatt mindig az alacsony árak jelentik. Tehát amikor valamely pályázó megjelenik olyan al acsony árral, amikor a költségvetési gazdálkodó szerv az őt érő támadások megelőzése céljából nagyon nehezen tudja azt mondani, hogy nem a legalacsonyabb áron nevezem meg a győztest, mert ő közpénzek gazdálkodásával foglalkozik, ezért felelős, tehát soha n em lehet elmagyarázni azt, hogy miért nem a legolcsóbb ajánlat lett a nyertes. Azzal nem is kívánok foglalkozni, hogy több pályázó esetén ennek vannak taktikai elemei is, azzal azonban igen, és ezt főleg a gyakorlattól kérem, hogy a törvényi rendelkezés na gyon helyes, amely azt mondja, hogy fel kell hívni magyarázatra, ha az indok nem megfelelő, akkor érvénytelenné kell nyilvánítani, de a történet összefügg azzal az úgynevezett pótmunkák ügyével, amiről itt szintén hangzott el előadás, és az utólagos szerző désmódosításokkal. Tehát a gyakorlatban mindenképpen valamiféle biztonságot kell adni a kiírók számára, mert ez a visszaélések egyik melegágya, hogy bátran alkalmazzák az elbírálási szempontok, az elbírálás során azt, hogy önmagában az ár nem feltétlenül a győzelemnek a legfontosabb eleme. Azért kell, hogy a gyakorlat ebben indokolt esetekben természetesen segítséget nyújtson a döntéshez, mert nagyon szép lenne az, ha tisztán jogi és egyéb szakmai keretek között folyna egy ilyen eljárás vitatása, de az ügy speciális jellegénél fogva biztosan tudhatjuk, hogy a politika is meg fog szólalni, a sajtó is meg fog szólalni, tehát ezekben az esetekben nincs más út, mint a törvény meghatározott rendelkezései, illetve az arra hivatott szervek gyakorlatában kimutatott döntések, amelyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy nemcsak jogszerű, hanem értelmes döntések is születhessenek a közbeszerzési eljárásban. Természetszerűleg az SZDSZfrakció támogatni fogja a jogszabályt. Megismétlem még egyszer, hogy példásnak tartom az e lőkészítését és beterjesztését, és utalok arra is, hogy minden szakszerű, gyakorlatias módosító javaslat támogatására is készek vagyunk, illetve elképzelhető, hogy néhány módosító javaslattal az általam említett körben élni fogunk. Köszönöm szépen a figyel müket. (Taps az MSZP, az SZDSZ és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Herényi Károly úr, az MDF képviselőcsoportjának vezérszónoka. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ál lamtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy először arról beszéljek, hogy ez a törvény milyen jogi és milyen gazdasági
