Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
360 Gondként említette, hogy az uniós előcsatlakozási alapok vonatkozásában a keretfelhasználások rendkív ül alacsony szinten teljesültek, és ezek természetesen majd az Unióban is, már nem az előcsatlakozással, hanem a különféle strukturális és kohéziós alapok kihasználásával kapcsolatban is előrevetíthetnek egy nem túl jó kihasználási mutatót. Az egészségügyi bizottság legjelentősebbnek az évközi 50 százalékos közalkalmazotti béremelést tekintette, elsősorban és hangsúlyosan is a szektort jellemző pályaelhagyás megakadályozása, illetve a visszaáramlás elősegítése érdekében. A gazdasági bizottság észrevételezte , hogy a Központi Nukleáris Alap pénze két esztendő óta nem kamatozik, és ez 4,5 milliárdos hiányt, veszteséget okozott lényegében. Bizonyos aggályokat vet fel, hogy az energiaszektor, az energiaárak erre a helyzetre hogyan fognak reagálni. A gazdasági biz ottság volt a leghangsúlyosabb kifejezője annak a problémának, amit az államháztartáson kívülre kerülő pénzeszközök felhasználása, nyomon követése mint kérdést felvet. Ebben a tekintetben szomorú az a helyzet, egyfajta csapdahelyzet, hogy végül is itt a zá rszámadás alkalmával ezeket a nem megfelelő, nem követhető pénzeszközöket, pénzfelhasználásokat az Országgyűlésnek - éppen a működőképesség megteremtése, fenntartása érdekében - mégis mintegy tudomásul kell venni, jóvá kell hagyni. Azt reméljük, hogy a 200 3. évi XXIV. törvény - én jobban szeretem a nyilvánosságtörvény nevet - megfelelő lehetőséget ad majd az Állami Számvevőszék részére, hogy nyomon tudja követni ezen, államháztartáson kívülre kerülő pénzeszközök felhasználását is. Az ifjúsági és sportbizott ság, érzékelve azokat a megállapításokat, azoknak a megállapításoknak a súlyosságát, melyek a területet érintik, különösen a minisztérium első féléves gyakorlatát, önálló albizottságot hozott létre ezen kérdések tisztázására, ezért így külön megállapításai t nem fejtette ki. Ez azonban mindenképpen egy megemlítendő lépés a részükről. Az informatikai bizottság az Informatikai Kormánybiztosság és a Miniszterelnöki Hivatal, valamint az InForrás Kht. közötti kapcsolat miatt keletkezett visszafizetési kötelezett séggel kapcsolatban állapította meg azt, hogy ez rossz képet vet a területre. A 13 milliárd forintos elvonásra vonatkozó javaslat pedig az egész informatikai szektort hozná olyan helyzetbe, ami tulajdonképpen egyfajta ellehetetlenülést is eredményezne. A m ezőgazdasági bizottság a szükséges átcsoportosításokra hívta fel a figyelmet, amelyek a második félévet érintették, és a kormányzati tartalék növekedésével olyan korábbi feszültségek enyhítését tették lehetővé, mint a családi gazdaságok további 8 milliárdo s támogatását, a piaci feszültségek kezelését 6 milliárd forinttal. A hitelkonszolidáció 60 milliárdja szempontjából kiemelésre méltónak tartják, hogy ez mintegy 38 ezer őstermelőnek, 1600 egyéni vállalkozónak, 6400 családi gazdálkodónak és 1600 gazdasági társaságnak adott alkalmat a tevékenysége jobb keretek közötti folytatásához. Kiemelendőnek tartotta a 12 állami gazdaság privatizációjának ÁSZ által kifogásolt törvénysértő módját is. Lényegesnek tartotta, hogy az EUs támogatások fogadására, illetve elos ztására létrehozandó infrastruktúrát, intézményrendszert a második félévben gyorsított menetben tette meg a kormányzat, s ennek hatására az első SAPARDpályázat kiírásra is kerülhetett. Az Állami Számvevőszék jelentését áttanulmányozva megállapítható, hogy az ÁSZ kissé javuló költségvetési gazdálkodási fegyelemről számolt be; azonban egyetértve, hogy szükséges a költségvetéssel, a pótköltségvetéssel és a zárszámadással kapcsolatos szabályozottság növelése, az is megállapítható, hogy a hosszú időn keresztül kifogásolt metódus, mely a költségvetés évközi módosítását, illetve a pótköltségvetés benyújtásának szükségességét kifogásolta, az ÁSZ által jogszerűnek minősíttetett. Ugyanakkor nem gondoljuk, hogy azt a gyakorlatot folytatni kell, ami a törvényi, jogszab ályi feltételeknek való megfelelőség érdekében a 2002. évben történt, de az év rendkívülisége a mi szemünkben mindenképpen indokolja ennek a lépésnek a megtételét. (10.50)
