Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3580 A hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatának és az új szabályozás kialakításának elsődleges célja tehát jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése. Ez ugyanakkor semmiképpen sem tekinthető öncélnak. Legaláb b ilyen fontos célkitűzés a közpénzfelhasználás átláthatóságának, nyilvánosságának további erősítése, és ezen keresztül annak kifejezésre juttatása, hogy az állam elkötelezett az állami pénzekkel való visszaélés, a korrupció visszaszorítása és megelőzése é rdekében. A javaslat előkészítése során az előterjesztő a hatályos szabályozás 1995ben történt megalkotása és hatálybalépése óta eltelt mintegy nyolc év alatt felgyülemlett jogalkalmazási tapasztalatot is igyekezett hasznosítani, és ennek alapján a közbes zerzési szabályozást továbbfejleszteni, illetve részben kiigazítani. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy nem egy teljesen új törvény megalkotására került sor. Javaslatunk formailag ugyan új, kódex jellegű jogszabály, tartalmilag azonban valójában a haz ai közbeszerzési jog reformjáról van szó. A javaslat a változások mellett is megőrzi a hazai közbeszerzési szabályozás folyamatosságát, épít az eddigiekben bevált megoldásokra. A szabályozás elvei, célkitűzései változatlanok maradnak. A cél továbbra is az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságának, a közbeszerzések nyilvánosságának, hatékonyságának, illetve az esélyegyenlőségen alapuló verseny megvalósulásának biztosítása. A fenti célok érdekében a javaslat személyi hatálya a leh ető legszélesebb körben került meghatározásra, a kivételek körét pedig azokra a helyzetekre szűkíti, amelyek esetében valóban indokolt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alóli mentesítés. A közbeszerzési eljárásokban továbbra is alapelv i szinten érvényesül és a különböző részletszabályokban is megjelenik a nyilvánosság elve, az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása, valamint a verseny tisztaságának elve. A javaslat továbbra is tilalmazza és szankcionálja a közbeszerzéseknek a közb eszerzési törvény megkerülése, alkalmazásának mellőzése céljából történő részekre bontását, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés jogsértő módon történő módosítását, illetőleg teljesítését. A törvényjavaslat új jogintézményeket is bevezet min d a jogharmonizációs követelmények, mind pedig a gyakorlati tapasztalatok alapján. Mindezzel együtt a javaslat általában nem jellemezhető úgy, hogy az szigorítja a közbeszerzési eljárás hatályos szabályait. A cél nem is az, hogy még szigorúbb és ezáltal mé g merevebb szabályozás szülessen, hanem az, hogy az új törvény megfelelő kereteket biztosítson a közpénzek ésszerű, átlátható és ellenőrizhető felhasználásához, a közbeszerzési eljárások megfelelő lebonyolításához, valamint, hogy egyensúlyban tartsa az ajá nlatkérői, ajánlattevői érdekeket és a közérdek szempontjait. Az eltúlzott mértékű szigorítást a jogharmonizáció szempontja sem követeli meg, sőt az európai közösségi jog a hatályos magyar szabályozáshoz képest számos tekintetben rugalmasabb, kevésbé korlá tozó szabályokat tartalmaz. Ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyek esetében fokozni kellett a hatályos szabályozás szigorát, így például az új törvényjavaslat erősíti a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések utólagos, törvénybe ütköző módon történő módosításának és a szerződések teljesítésének ellenőrzését. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben Magyarországnak meg kell nyitnia közbeszerzési piacát az Európai Unióban letelepedett vállalkozások, ajánlattevők előtt. Sőt, ez a kötelezettség már a csatlakozás időpontja előtt jelentkezik, tekintettel arra, hogy az Európai Megállapodás, annak is egyébként a 66. cikkelye által biztosított tízéves átmeneti időszak a csatlakozás időpontja előtt, 2004. február 1jén lejár. A hatá lyos törvény 26. §ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérők jogszerűen kizárhatják ma még a külföldi székhelyű vállalkozásokat. Hangsúlyozni kell, hogy hazánk a csatlakozási tárgyalások során nem kért és nem is kapott a közbeszerzési piaca megnyitása tek intetében átmeneti mentességet. Az európai közösségi jog alapján nincs lehetőség a hazai vállalkozások közbeszerzési eljárásokban
