Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3581 történő előnyben részesítésére, ugyanakkor nem diszkriminatív módon való helyzetbe hozásuk nagymértékben múlik egyrészt az ajá nlattevői kör együttműködésén, másrészt az ajánlatkérők, illetve az ajánlattevők és ez utóbbi körön belül különösen a hazai kis- és középvállalkozások tudatos és segítő felkészítésén, az érdekképviseleti szervezeteken keresztül is. Az Európai Unióhoz tört énő csatlakozásunkkal a közbeszerzések terén tehát a versenyhelyzet fokozódik, mindemellett a hazai vállalkozók, ajánlattevők is az eddigieknél nagyobb közbeszerzési piacon indulhatnak, nemzeti elbánásban részesülve közbeszerzési eljárásokban. Engedjék meg , hogy röviden ismertessem a javaslatban található néhány újdonságot. Elsőként arról szólnék, hogy a törvény három közbeszerzési értékhatárt és ehhez kapcsolódóan három, egymástól nem teljesen eltérő eljárási rezsimet különböztet meg; egyrészt az európai k özösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket, másrészt a nemzeti értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzéseket, és végül, legalul a sorban a nemzeti értékhatár alatti értékű közbeszerzéseket. Ez utóbbit az új törvény egy szerű közbeszerzési eljárásnak nevezi, és ez váltja fel a jelenlegi úgynevezett szabadkézi vételes eljárást. A különböző értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseket a törvény külön részei szabályozzák. Másrészt a törvény az ajánlatkérők szerint is differe nciál: különkülön fejezet szabályozza az úgynevezett klasszikus ajánlatkérői szektor, azaz az államháztartás alrendszereibe tartozó szervezetek, tulajdonképpen a tág értelemben vett állami és önkormányzati szervek közbeszerzéseit, és külön az úgynevezett közszolgáltatók, vagyis a vízügyi, az energia, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő ajánlatkérők közbeszerzéseit. (8.10) Harmadrészt, a beszerzési tárgyak szempontjából a jelenlegi háromhoz képest, amely árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés é s építési beruházás, megjelenik az úgynevezett építési koncesszió mint negyedik beszerzési tárgy. A beszerzési tárgyak közül szolgáltatás megrendelése esetében további tagolást jelent, hogy meghatározott szolgáltatások, például egészségügyi és szociális sz olgáltatások vagy jogi szolgáltatások esetében úgynevezett egyszerűsített eljárás lefolytatására kerülhet sor. A törvényjavaslat megalkotásakor igyekeztünk kiküszöbölni azokat a problémákat, amelyek az elmúlt nyolc év alatt felmerültek, és ez persze jó egy néhány volt; ilyen például az irreális kötelezettségvállalásokat tartalmazó ajánlatok kérdése. Az ajánlattevők a piaci versenyhelyzetben időnként a verseny tisztaságát, az általánosan elfogadott szakmai szokásokat sértő kötelezettségeket vállalnak, például irreálisan alacsony árakat vagy lehetetlen kötelezettségvállalásokat határoznak meg ajánlatukban annak érdekében, hogy azokat az ajánlatkérő maximális pontszámmal értékelje. Azt hiszem, a teremben ülők pontosan értik, hogy miről van szó a gyakorlatban, jó néhány ilyen beszerzésről van vagy lehet tudomásunk. A törvénytervezet e problémára megpróbál megoldást kínálni. Amennyiben a benyújtott ajánlat lehetetlen, túlzottan magas vagy éppen túlzottan alacsony mértékű kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlat kérőnek meg kell győződnie az ajánlatok irreálisnak, lehetetlennek tűnő tartalmi elemeinek valódiságáról és teljesíthetőségéről. Amennyiben az ajánlattevő nem tud elfogadható magyarázatot adni, ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelennek nyilváníthatja. Az ért ékelés szakszerűségének elősegítése érdekében a Közbeszerzések Tanácsa feladata lenne, hogy szakértők bevonásával ajánlást készítsen az értékelés módszertanáról. Egy másik újdonság a független közbeszerzési szakértő, akit nagyobb értékű építési beruházások nál a közbeszerzési eljárásba be lehet, illetve be kell majd vonni. Az átláthatóságot segíti elő az a szabály, amely szerint az ajánlatkérő minden költségvetési év elején éves beszerzési tervet köteles készíteni az elkövetkező 12 hónapra tervezett, bármily en értékű közbeszerzéseiről, és azt az internetes honlapján vagy más megfelelő módon köteles nyilvánosságra is hozni. A beszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő nem indíthat közbeszerzési eljárást, kivéve az általa előre nem látható okból előállt r endkívüli sürgősség esetét. Az éves beszerzési terv
