Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3551 akik milliárdos sik kasztásban és pénzmosásban érintett bankok élén álltak, amikor pedig ez kiderült, nem győzték napról napra kisebbíteni egykori bankjukban betöltött szerepüket. Amikor kiderült, hogy egykori bankjukban munkatársaik tucatjai játszottak közre a súlyos bűncsel ekményekben, nem győzték bizonygatni, hogy mi minden nem tartozott az ő felelősségükbe. Amikor kiderült, hogy bűncselekményből származó milliárdokat készpénzben hordtak ki bankjuk pénztárából, csak annyit tudtak rá mondani, hogy nem a bank elnökének a dolg a, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzon. Ez a törvény a kormányzó pártok bosszúja. Ez a törvény azoknak a pártoknak a bosszúja, akik ezer szállal kötődnek a milliárdos sikkasztásban és pénzmosásban érintett bankokhoz. Ez a törvény azoknak a politikusoknak a bosszúja, akik átlátszó és nevetséges magyarázatokat szolgáltattak arra, milyen kapcsolatban álltak a milliárdos bűncselekmények későbbi gyanúsítottjaival. Ez a törvény azoknak a szocialista politikusoknak a bosszúja, akik egy milliárdos sikkasztóhoz irán yították az adófizetők 13 milliárd forintját; akik egy milliárdos sikkasztóra bízták az önkormányzatok pénzét; akik egy milliárdos sikkasztó lakására jártak tárgyalni; akik egy milliárdos sikkasztónak kormányhivatali belépőt adtak; akik egy milliárdos sikk asztóval tegező viszonyban álltak; akik egy milliárdos sikkasztóval közös ügyvédet választottak; akik egy milliárdos sikkasztóval egy házban béreltek irodát; akiknek egy milliárdos sikkasztóval közös hölgyismerősük volt; és végül mindazoknak, akik egy mill iárdos sikkasztó kiemelt ügyfeleiként rendkívüli jövedelmekhez jutottak. Ez a törvény mindazok bosszúja, akik nem tudták megfélemlíteni Szász Károlyt; akik az őt ért brutális támadásról a parlamentben drámai bejelentést tettek; akik az esetet példátlannak, minden jó érzésű embert felháborítónak nevezték; akik kórházi betegágyánál kezüket tördelve jobbulását kívánták; akik azonnali rendőrségi és nemzetbiztonsági vizsgálatot sürgettek; akik azt mondták, minden erejükkel azon lesznek, hogy ez soha többé ne for dulhasson elő. Azután mindennek pontosan az ellenkezőjét tették. Röviddel azután, hogy betegágyánál együttérzést színleltek, a szocialisták és bértollnokaik aljas, hazug rágalmakat kezdtek el terjeszteni Szász Károlyról. Először arról, hogy egy biciklista verte meg, akit ő ütött el; azután arról, hogy egy seprűnyél okozta a fejsérüléseit; azután arról, hogy ő verette meg saját magát. Igen, jól hallották: azok a kormánypárti politikusok, akik versengtek azért, hogy előbb sajnálkozhassanak az ellenzéknél Szás z Károly megveretése miatt, később azt terjesztették róla, hogy ő verette meg saját magát. Hogy ez mennyire így van, azt javasolom, menjenek el Horn Gyula lakossági fórumaira, és kérdezzék meg a közönségét, mit gondolnak Szász Károly megveretéséről. De ezz el még nincs vége az aljasságoknak. Egy szocialista törvényhozó őszintén megfogalmazta azt, amire ennek a törvénynek a szerzői nem mertek javaslatot tenni. Idézem: “Szász Károllyal és a vele hasonlókkal szemben úgy kellene eljárni, hogy vagyonelkobzás, és onnantól kezdve tárgyalunk, hogy meddig fog a börtönben ülni.” Nos, ha egynémely, hatalomtól megrészegült szocialista képviselőn múlna, a kormány egyenesen arra tett volna javaslatot a parlamentnek, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét zárja börtönbe, és kobozza el minden vagyonát. És hogy ez mennyire nem áll távol a valóságtól, érdemes azon elgondolkodni, vajon milyen célból gyűjtött a kormány egyik államtitkára adatokat Szász Károlyról és hivataláról. A választ azóta ismerjük: termész etesen azért gyűjtött Szász Károlyról és hivataláról adatokat az úgynevezett közpénzügyi államtitkár, hogy politikai küldetésének megfelelően feljelentse a kormány ellenfelének vélt hivatalnokot. Tisztelt Ház! A rossz lelkiismeretű bankárok régóta tervezik Szász Károly eltávolítását. Az egyik bankár, jelenleg pénzügyminiszter, már néhány hónappal a kormányváltás után megmondta Szász Károlynak, hogy jó néven venné, ha lemondana tisztségéről. Erről ő maga számolt be ez év június 23án. Később ez a bankár, aki a K&H Banknál vezérigazgatóhelyettes volt, augusztus 19én azonnali hatályú vizsgálatot indított annak kiderítésére: “Milyen fokú felelősség terheli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a K&H bankcsoportnál kialakult helyzetért?” Még egyszer, mert
