Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
3511 autópálya koncessziós szerződésével kapcsolatban. Azt találtam mondani, hogy Schamschula úr írta alá ezt a szerződést, és ezt többen kifogásolták. Most csak szeretném megerősíteni, hogy 1994. május 2án írta alá Schamschula úr a koncessziós szerződést az M5ös autópálya megépítésére és üzemeltetésére vonatkozóan. Nyilvánvalóan a koncessziós szerződés - ahogy a neve is mondja - nem az építésre vonatkozik, ahogy utána itt néhány hozzászóló próbálta beállítani, hogy az csupán az építésre vonatkozott. Nem egy építési vállalkozásról volt szó, nem egy építési szerződést kötöttek, hanem egy koncessziós szerződést. Ez - újra mondom - 1994. május 2án, már az első választási forduló után volt emlékeim szerint, tehát egy ige n érdekes időpontban. Ezt a koncessziós szerződést valóban módosítani kellett, két alkalommal módosította a következő kormány, először 1995. december 11én. Hogy mennyire idézték pontosan ennek a módosításnak a tartalmát, azt jól mutatja Végh László képvis elő úr hozzászólása, aki ezt úgy idézte, hogy itt ’95. december 11én Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Szeretném jelezni, hogy nem volt akkor Medgyessy Péter pénzügyminiszter, tehát nem is módosíthatta ezt a szerződést. Majd mondja, hogy a ’97. decemberi módosítást pedig Bokros Lajos pénzügyminiszter írta alá. Szeretném jelezni, hogy ’97 decemberében nem Bokros Lajos volt a pénzügyminiszter. Nos, körülbelül ennyire pontos a tartalmi idézés is, mint az, hogy kik írták alá ezeket a módosításokat. De nem ez a dolog lényege, hanem az, hogy miről szól és miért volt rá szükség. Azért volt rá szükség, mert az első év után nyilvánvalóvá vált, hogy rosszul mérték fel a projekt tervezésekor az építés és üzemeltetés költségeit. Egy életképtelen, önmagában életképtelen projektnek bizonyult, amit a bankok nem voltak hajlandóak finanszírozni, ezért kellett abban a helyzetben az államnak valamilyen módon dönteni arról, hogy vagy az egészet állami finanszírozással fogja megcsinálni, vagy pedig valamilyen árnyékdíjas rendsze rrel kiegészíti a szolgáltató díjbevételeit. Erről az árnyékdíjas rendszerről szólt az első módosítás. A második módosítás pedig abszolút pozitív volt a használók szempontjából is, hiszen az tette lehetővé, hogy a költségvetés szerepvállalásának köszö nhetően az üzemeltető AKA Rt. különböző díjkedvezményeket tudott kialakítani kedvezményezett csoportok számára, a flottát üzemeltetők számára és egyéb megfogalmazott célcsoportok számára. Tehát igazából irreleváns a történet szempontjából ez a módosítás. F elvetődött - szintén Végh László képviselő úrnál maradva , hogy vissza kell vásárolni ezt az M5ös autópályát. Visszavásárolni nem lehet, hiszen nem az autópálya tulajdonjogáról van szó, hanem bizonyos jogokról, ami az autópálya üzemeltetéséhez kapcsolódi k, aminek soha nem volt tulajdonosa a magyar állam, tehát visszavásárolni sem tudja. Itt érdemes kitérni arra, amit szintén Végh képviselő úr kifogásolt, hogy nincs benne a törvényjavaslatban az, hogy a kormány vásárolja vissza az M5ös autópályát. Csak ha lkan szeretném megjegyezni, hogy valószínűnek tartom, hogy ha bármelyik képviselő úrral arról tárgyalnánk egymással, hogy eladom neki a házamat vagy bármilyen tulajdonomat, és közben tudomást szerzek arról, hogy őt törvény kötelezi arra, hogy ha törik, ha szakad, meg kell vásárolnia, akkor valószínűleg ennek az ártárgyalásnak igen nagy vesztese lesz, akit a törvény kötelez arra, hogy vásároljon. Értelmetlennek gondolom azt kimondani egy törvényben, hogy két tárgyaló fél közül az egyiknek valamit muszáj megv ennie. A másik ettől a pillanattól kezdve - és a másik a jelenlegi jogtulajdonos - igen kényelmes helyzetben lenne. Azért szeretném hangsúlyozni, hogy a mostani kormánydöntés sem arra vonatkozott a múlt héten, hogy ha törik, ha szakad, ki kell vásárolni az AKA tulajdonjogát, hanem arról szólt, hogy felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, illetve a pénzügyminisztert, hogy ha a tárgyalások olyan irányba haladnak és eredményesen zárulnak, hogy valamilyen megoldás révén lehetővé válik az M5ös autó pálya bevonása az egységes gyorsforgalmi úthálózatba, akkor saját nevükben aláírhassák ezt a szerződést. Ennek egyik lehetséges módozata, hogy ha abban sikerül megállapodni, hogy kivásároljuk az AKA tulajdonosait a társaságból, más lehetséges megoldása, ho gy ha olyan árnyékdíjas rendszerben tudunk megállapodni, ami elfogadható áron tenné lehetővé a
