Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
3512 költségvetés számára, illetve a költségvetésen keresztül az adófizetők számára azt, hogy a használók ténylegesen az egységes matricarendszer keretében tudják has ználni ezt az autópályát. S nyilván része ennek a tárgyalássorozatnak az, hogy akkor ki építheti, milyen feltételekkel, hogyan építheti tovább az M5ös autópályát a KiskunfélegyházaSzeged közötti szakaszon. Tehát ezek a tárgyalások zajlanak, és remélem, e redményesen fognak zárulni. Nem segítené a tárgyalásokat, hogy ha törvény kötelezné a kormányt mint tárgyaló felet, hogy valamelyik megoldást el kell fogadnia. A második kérdéskör az államháztartási törvény módosítását érinti. Arról szól a javaslat - és sz eretném ezt az elején világossá tenni , hogy ez egy olyan rendelkezés, amit ezen a nyáron fogadott el az Országgyűlés, tehát a korábbi időszakban, a ’982002 közötti kormányzati ciklusban fel sem merült, hogy ilyen rendelkezéseket vegyenek figyelembe az a utópályaszerződések megkötésekor, amelyek akkor arra irányultak, hogy be kell számolni, illetve jóváhagyásra az Országgyűlés elé kell terjeszteni minden 50 milliárd forintot meghaladó mértékű kötelezettségvállalást. Én ezt egy fontos rendelkezésnek tartom , ugyanakkor nem veszik figyelembe azt az időközben szintén a törvényekben bekövetkezett változást, hogy a kormány nevében csak közbeszerzési pályázat keretében lehet kiválasztani olyan szerződő partnert, akivel akármilyen összegben - nemcsak 50 milliárd f orintot meghaladó összegben, ennél jóval kisebb összegben is - kötelezettséget vállalna a kormányzat. Tehát alapvetően megváltozott az a háttér. Nem arról van szó, hogy senki nem tud róla, hogy most kivel, milyen alapon, miért pont azzal akarnak szerződést kötni, hanem arról van szó, hogy egy nyílt közbeszerzési eljárás során kiválasztott reménybeli kivitelezővel abban a pillanatban, mihelyt egy közbeszerzési eljárást a végén eredményesnek minősítettek, a törvény erejénél fogva kötelező szerződést kötni. Te hát nem arról van szó, hogy most ha akarom, akkor szerződést kötök vele, ha nem akarom, nem kötök szerződést, a közbeszerzési törvény értelmében köteles vagyok szerződést kötni vele. Tehát ebben a jogi összefüggésben nyilvánvalóan máshogyan merül fel a kér dés. Hogy ha már ebben a közbeszerzési eljárásban választom ki a kivitelezőt, akkor legyen elég az Országgyűlés számára, hogy beszámolok róla, mégpedig részletesen beszámolok, hogy kivel, miért, milyen feltételek alapján kötöm meg ezt a szerződést, de ne m ondjam azt, hogy egyrészt a közbeszerzési törvény alapján kötelező megkötni a szerződést, másrészt minden egyes ilyen szerződéshez az Országgyűlés jóváhagyására van szükség, mert akkor a két törvény között nincsen meg a megfelelő koherencia. Esetlegesen ol yan jogi helyzet alakulhat ki, ami elhúzódó és kétes kimenetelű perekre adhatna lehetőséget. Tehát azt gondolom, hogy nincs ebben semmi olyan sanda szándék, hogy most az Országgyűlés ellenőrzése alól ki akarom vonni ezeket a szerződéseket. Újra mondom: kor ábban nem is volt az Országgyűlés ellenőrzése alatt, most ott van, azzal a finomítással, hogy miután a közbeszerzési eljárás győztesével megköttetett a szerződés, akkor megengedem, hogy csak ezek után hozzák be az Országgyűléshez. Akkor viszont kötelezően előírom, hogy minden év őszi ülésszakának kezdetekor a kormány a parlament illetékes bizottságainak - elfogadom, ez van a törvényszövegben, hogy illetékes bizottságainak, de azt gondolom, hogy az illetékes bizottságok is a parlamentet képviselik, és nem va lami parlamenttől független intézményeket - beszámol a szerződések pontos tényéről, főbb ismérveiről, a szerződések adatairól, hogy mi teljesült, miből, hogyan. (18.50) Tehát azt gondolom, egyáltalán nem mondhatja senki indokkal azt, hogy az Országgyűlés ellenőrzése alól akarjuk kivonni. Többször visszatérően ismételték a képviselő urak, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alól akarnánk bármit is kivonni. Szeretném világossá tenni, hogy nem. Tehát aki olvasta a törvényjavaslatot, tudja, hogy nem érinti a közbeszerzési törvényt ez a törvényjavaslat, tehát az autópályaépítést sem kívánjuk kivonni a közbeszerzési törvény hatálya alól.
