Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
348 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló beszámoló szerepel a Ház előtt, ennek az általános vitáját kezdjük meg a mai napon. Nyilván nehéz megállni azt, hogy az iménti vitána k egy aspektusára ne utaljak a beszámolóról történő expozé kezdetekor. Ez is abba a sorba tartozik a mi megítélésünk szerint, nevezetesen, hogy kétéves költségvetés készült annak idején, amely sor azon jogállami keretek feszegetését jelentette annak idején az előző kormány részéről, amelyeknek bizonyos utólagos korrekciójára kényszerült az új kormány. Ezt az utólagos korrekciót elvégezte. A következő időszakban az éves költségvetések normál rendjéhez térünk vissza, mert láthatóan egyrészt a jogállamiságot, másrészt a kiszámíthatóságot, harmadrészt a tervezhetőséget is ez szolgálja jobban. A 2002. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló javaslat egyrészt tartalmazza a hagyományos, szokásos, előírásszerű beszámolási kötelezettségeket a 2002. évi költsé gvetési gazdálkodásról, másrészt néhány, hatályban lévő törvény módosítására is javaslatot tesz. Először a 2002. évi gazdasági és pénzügyi folyamatok bemutatására szeretnék kitérni. Hölgyeim és Uraim! A 2002. évben hivatalba lépett kormány olyan, már 2001től kibontakozó kedvezőtlen jelenségekkel szembesült, amelyek mindenképpen fordulatot követeltek az addig követett gazdaságpolitikában. Az új kormány roppant egészségtelen szerkezetű gazdasági növekedést örökölt. Ennek mértéke is folyamatosan csökkenő volt , ha a negyedéves adatokat tekintettük. A bruttó hazai termék szerény növekedését a lakossági fogyasztás és az állami szektor mérhetetlen költekezése húzta. E gazdaságpolitika folytatása egyenesen vezetett volna magas folyó fizetésimérleg, illetve államhá ztartási hiányhoz, s ennek nyomán fölpörgő inflációhoz. A 2001 tavaszától tudatosan követelt forintfelértékelő árfolyampolitika tovább gerjesztette a feszültségeket a gazdaságban, bizonyos ágazatokban drámai helyzetet eredményezve. Az előző kormány mindem ellett átláthatatlanná tette az államháztartást, trükkös költekezésbe kezdett, megtévesztette a piacot, nehezen átlátható módon szétosztott milliárdokkal akarta a versenyképesség általános romlását leplezni. Mindez mérhetetlen károkat okozott. A kétéves kö ltségvetésben foglaltakat messze meghaladó hiány kimutatása az új kormányra hárult. Tavaly az államháztartás deficitje kiugróan magas volt. Az eredményszemléletű számbavételen alapuló európai követelményeknek - az SA 95ös eljárásrendnek - megfelelő hiánym utató a GDP 9,2 százalékára nőtt a 2001. évi 4,7 százalékról. A nagymértékű egyenlegromlásban olyan egyszeri hatások is szerepet játszottak, amelyek a következő évek költségvetési folyamatait már nem befolyásolják, de a 2002es deficit mértéke még az egysz eri kiadások nélkül sem fenntartható. A költségvetés tervezésének idején a vártnál lassúbb gazdasági növekedés ellenére a hiány tavalyi megugrását nem a bevételek elmaradása, sokkal inkább a kiadások dinamikus növekedése magyarázta. Az államháztartás keres leti hatása 2002ben megközelítette a GDP 4 százalékát. Az államháztartási többletkiadások a kötelezettségvállalások időpontja alapján két részre oszthatók. Ennek alapján a kormányváltást megelőző időszakhoz tartoznak azok a tételek, amelyeknél a kétéves k öltségvetési törvény 2001. évi előirányzatainak módosítása során a 2002. évre vonatkozó hatások nem kerültek átvezetésre; így például a köztisztviselői bérek többlete, a státustörvény bevezetéséből adódó kiadások, a nyugdíjkiadások többlete. Alultervezette k voltak továbbá a gyógyszertámogatások, a gyógyítómegelőző ellátások előirányzatai. A 2001. évről áthúzódó feladatok és a jogszabálymódosításokból adódó hatások forrásigényének kielégítése céljából sor került az általános tartalék előirányzatának megeme lésére. Ide kell számítani a költségvetési törvényben rendezett azon tételeket, előirányzatmódosításokat is, amelyeket az előző kormány az államháztartási körön kívül kívánt rendezni, viszont az államháztartás szempontjából állami feladatnak minősülnek. I lyenek a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének sajátságos elszámolása, kezességvállalások, állami vállalatok adósságátvállalásai.
