Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
3405 autópálya megépítése nem azt a célt szolgálja elsősorban az Eu rópai Unió oldaláról nézve, hogy a hasznok itt csapódjanak le, hanem azt a célt szolgálja, hogy ezen az országon a kamioncsordák és különböző áruk zavartalanul és minél gyorsabban haladjanak keresztül. Hölgyeim és Uraim! Az, aki úgy gondolja, hogy a környe zetvédelmi hatástanulmány szükségtelen, szakmailag nem felkészült ezen a területen. Aki azt gondolja, hogy az előkészítési szakot le lehet rövidíteni, nincs tudatában azoknak a természettudományi elveknek, alapvetéseknek, amelyek ezt a tudományágat is megh atározzák, például a biológia vagy egyéb más természettudományok. Tehát az az állítás, hogy a gyorsítás érdekében ki lehet hagyni a környezeti hatástanulmányt vagy annak előkészítési szakaszát, szakmailag elfogadhatatlan. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (d r. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Szalay Gábor úr, az SZDSZ képviselője. (11.20) SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Soltész képviselő úr felszólalásának egy másik aspektusához szeretnék hozzászólni. Ú gy gondolom, hogy mindannyian az előttünk lévő törvényjavaslat egyik leglényegesebb vonásának tekintjük, hogy végre rendelkezik a finanszírozási forrásokról, a finanszírozás nagyságáról, és az összegeken kívül megjelöli, hogy honnan kívánja bevonni ezeket a pénzeszközöket: a költségvetésből, európai uniós támogatásból és magánberuházásokból. Soltész képviselő úr felszólalása során aggodalmának adott hangot a magántőke bevonásával kapcsolatban, abból a rossz alapfeltételezésből kiindulva, hogy a magántőke be vonása egyenlő a rossz emlékű M5ös, koncessziós megoldású magántőke bevonásával. Képviselőtársaim! Egyáltalán nem erről van szó. A koncesszió nem kizárólagosan és egyedül jelenti a magántőke bevonásának összes lehetőségét. A világ összes országa, de közte Magyarország is versenyben van azért, hogyan tudna több külföldi vagy egyáltalán magántőkét bevonni a fejlesztéseihez, hiszen amennyi magántőkét bevonunk, annyival tudjuk csökkenteni az adófizetők terheit. (Moraj az ellenzéki padsorokban.) A magántőke bev onása tehát itt is abszolút lényeges szempont, ez azonban nem egyenlő az M5ösön megvalósított rossz koncessziós szerződéssel. Pontosan ebből okulva tudjuk kizárni, hogy még egyszer megismétlődhessen az, ami az M5ös kapcsán történt, de ez nem azt jelenti, hogy a magántőkének kell hátat fordítani; az olyan jellegű koncessziós megoldásnak kell hátat fordítani, mint ami az M5ösnél megtörtént. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Tóth Sándor úr, az MSZP képviselője. T ÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A forrásokról és az M5ösről: mindig az a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy kinek a pénzéből épüljön meg egy autópálya. Fontos az, hogy épüljön, mert egy területrész gazdasági feltárásának be kell követke znie ahhoz, hogy a fejlődés meginduljon. Ha a költségvetésnek nincs erre forrása, tehát az adófizetőknek, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy ki fizesse meg; ha a költségvetés, akkor az összes adófizető állampolgár pénzéből épüljön az autópálya, vagy pedi g vonjunk be pénzügyi szakmai befektetőket. Ez történt az M5ösnél. Feltételezem, hogy az akkori kormánynak erre nem volt költségvetési forrása, de mivel fontos volt az autópálya építése - ez a tyúk és a tojás esete , ezért egy szakmai pénzügyi befektetőv el tárgyalt, aki megépítette ezt az M5öst, amiért ő nyilván pénzügyi hasznot remél. Hogy kié a felelősség? - és ezzel le is szeretném zárni ezt a kérdést. Ha valaki megköti a kivitelezési szerződést egy vállalkozóval, akkor az a vállalkozó nyilván már a k ivitelezési szerződés, illetve a tervezés időszakában szeretné látni, és látja is azt, hogy az ő befektetése hogyan fog
