Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3390 az ingatlan birtokba adásáról, hogy a kártalanítás mértéke ügyében az érdekeltek előzetesen megegyeztek volna, t ermészetesen az egyeztetések folytatásának egyidejű lehetővé tétele, sőt előírása mellett. Így sérül a legkevésbé mind a közérdek, mint a magánérdek. Lényeges, mondhatni, fontos garanciális elv érvényesítését jelenti, hogy a kormány évente köteles lesz maj d beszámolni az Országgyűlés illetékes bizottságainak a gyorsforgalmi úthálózat építésének előrehaladásáról, pénzügyi és technikai részleteiről. Mindent összevetve: az előttünk lévő törvényjavaslat jól szolgálja európai felzárkózásunkat, gazdasági érdekein ket, anélkül, hogy környezetvédelmi szempontokat sértene. Segítségével eszközt adunk a 2015ig terjedő, hosszú távú országos közúthálózatfejlesztési céljaink, a 2044/2003. kormányhatározat teljesítéséhez, különösképpen annak gyorsforgalmi úthálózatfejles ztési vonatkozásában ahhoz, hogy 2015ig elérjük, elérhessük az EUtagországok akkori átlagos szintjét e vonatkozásban. A Szabad Demokraták Szövetsége tehát ezért, ezen megfontolásokból támogatja a törvényjavaslat törvénnyé formálását. Köszönöm szépen, hog y meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka Németh Zsolt képviselő úr. A képviselő urat illeti a szó. NÉMETH ZSOLT , az MDF képvisel őcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt másfél évtizedben lezajlott társadalmigazdasági változások hatására, a civil társadalom fokozatos kiépülése révén a különféle műszaki létesítménye k, köztük a vonalas létesítmények, útépítések társadalmi fogadtatása jelentősen megváltozott. A nemzeti, regionális gazdaságfejlesztési érdekek gyakran összeütközésbe kerülnek helyi, települési, környezet, természetvédelmi, tulajdonosi, állampolgári érdek ekkel. A közösségi és egyéni érdek, a nemzeti, országos és helyi akarat közti ellentét feloldása a fejlett demokráciákban, a nálunk gazdagabb országokban is nehéz feladat. Ott, ahol évtizedek óta megfelelő fórumot biztosítottak az érdekegyeztetésre, s enne k folyamatát alkotmányban, törvényi szinten szabályozták, az osztrák, francia, dán, német, svájci gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy az érdekeltek széles körű bevonásával hosszas előkészítés előzi meg a beruházásról szóló döntést, és ezt gyors kivi telezés követi. Azonban az eljárás valamely fázisában magas szintű jogszabállyal, törvénnyel, miniszteri rendelettel egyedileg közcélúvá, közhasznúvá minősítik a beruházást. A különböző szintű utakra vonatkozóan - szövetségi, tartományi, önkormányzati , a közhasznúság komplex intézményének bevezetésével, jól szervezetten, optimális időráfordítással szerezhető be a szükséges engedély, és szerezhető meg a földterület tulajdonjoga. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvé nyjavaslat közhasznúsági törvény hiányában szeretne valami olyan megoldást találni, amely törvényi szabályozással gyorsíthatná fel a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését. A másik fő célja az előterjesztésnek, hogy az Európai Unióba történő má jusi belépés előtt nyilvánvalóan szeretné közbeszerzési eljárásra kiírni az összes lehetséges fejlesztést. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja mindkét szándékkal egyetért, de felmerül a kérdés, hogy az előterjesztés miért nem egy évvel ezelőtt, s m iért nem a közlekedéspolitikai koncepció keretében vagy utána került a tisztelt Ház elé, hiszen a probléma már akkor is ismert volt. (10.20)
