Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3391 A gyorsforgalmú közúthálózatfejlesztési program készen állt. A kormányváltás az előkészítést lelassít otta, a kivitelezést szinte leállította. Az elvesztegetett másfél esztendőt nem pótolja a törvényjavaslatban szereplő táblázat, mely 636 kilométer új útról beszél. Ezzel kapcsolatosan két fő problémáról kell szólnunk. A munkák részletes átvizsgálását követ ően megállapíthatjuk, hogy az előkészítés jelenlegi állapota miatt nincs realitása annak, hogy ez a 636 kilométer 2007ig elkészüljön. Természetesen képviselőcsoportunk is támogatja ezen útszakaszok megépítését, de ehhez megfelelő előkészítés, korrekt vers enyeztetés és kormányzati összhang szükségeltetne. A másik fő probléma, hogy érthetetlen módon a 636 kilométerből az északnyugatdunántúli utak teljes mértékben hiányoznak: az M8asból, M86osból és az M9esből egy kilométert sem tartalmaz ez a tervjegyzék . A magyarországi határátkelési adatok azt mutatják, hogy Rábafüzestől Esztergomig több a ki- és belépő kamionforgalom, mint az összes többi határszakaszon együttvéve. Ennek az egyszerű, száraz ténynek homlokegyenest mond ellent, hogy az előbb említett hár om út nem szerepel az előterjesztésben. A dunaújvárosi és a szekszárdi hidat természetesen nem idetartozónak érzem. A nemzetközi közúthálózatba illeszkedő fejlesztések hiányosságainak, az elmúlt másfél esztendő késlekedéseinek ismeretében ma már világosan látszik, hogy azok a rendkívüli feladatok, melyek ilyen mértékű beruházást kísérnek, egyértelműen önálló minisztériumot igényelnének. A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése egy olyan kiemelt feladat ma hazánkban, melyet nem lehet egy minisztérium negyedi k mellékterületeként kezelni. A sokadrendűség érezteti hatását az állami alsóbbrendű úthálózat tekintetében is: a főutak egy része, a mellékutak többsége teljesen lerobbant állapotban van, és azonnali beavatkozást igényel. Sajnos, ezzel kapcsolatban sem lá tunk biztatót a jövő évi költségvetésben. Tisztelt Ház! Támogatható és helyes az lenne, ha a most tárgyalt törvényjavaslat évenkénti bontásban, összegszerűen rendelkezne a gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről. E területre a magántőke bevonása az elmúlt évtizedben nem mondható sikeresnek, így reméljük, hogy a központi költségvetésből, valamint az Európai Unió támogatási alapjaiból származó források melletti felsorolást csupán a teljesség igénye szülte. Helyesnek tartjuk, ho gy a törvényi felhatalmazást követően az utak tervezése és építése a miniszter kezdeményezése alapján indulna meg. Úgy véljük azonban, hogy a lakossági fórumok tartása szükségessé válik már a tanulmánytervi nyomvonalváltozatok kidolgozásakor is, nem elégsé ges, hogy ezt csak a környezeti tanulmány készítésének fázisában rendeli el a jogszabály. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy amikor a környezetvédelmi hatóságok, az előzetes környezetvédelmi eljárás során kidolgozott határozat alapján a közlekedési minis zter - a területfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a nyomvonalakat, akkor szabad lehetőséget ad a tervezés során a két változatban kijelölt ötszáz méteres sávon belüli mozgásra, módosítás ra. A törvényjavaslat nem változtatja meg alapvetően a kisajátításra vonatkozó törvényi szabályozást, azonban a sikertelen adásvételt követően megindított államigazgatási eljárásban meghozott határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálatnál határidőke t szab. Vélhetően ez a rendelkezés jelentősen lerövidíti a hatályos jog és a jelenlegi gyakorlat alapján folytatott eljárást. A bíróság az ingatlan kisajátítását kérő fél kérelmére rendelkezhet ideiglenes intézkedéssel az ingatlan birtokba adásáról, ezt az onban csak akkor teheti meg, ha a korábbi tulajdonos a kisajátítás tényét nem, csak a kártalanítás összegét vitatja. Véleményünk szerint itt a törvényjavaslat indokolatlanul bátortalan megoldást javasol, hiszen - mint említettük - az előterjesztés egyedile g, magas szintű jogszabállyal, törvénnyel minősíti közérdekűvé a beruházást, a nyomvonalat a miniszter rendelettel jelöli ki. Ezek után úgy véljük, hogy a közigazgatási hivatal, amely amúgy szintén nem vizsgálja a közérdekűséget, intézkedhetne az ingatlan birtokba adásáról, természetesen nyitva hagyva a bírósági eljárást a kártalanítási összeg vitatása vagy megítélése céljából.
