Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz):
3342 jelzem, hog y ebben a vitaszakaszban a 13., 62., 65., 32., 34., 53., 55., 66., 82., 97. és 117. pontokhoz nyújtottam be módosító indítványt, amelyek egy kicsit még össze is függenek. Kezdeném talán a legelsővel. Legelőször is azt mondanám, hogy minden módosító indítvá nnyal, amit akár a kormánypárt, akár az ellenzék nyújtott be, de a kormánypárt részben visszavonta, de én a visszavontakkal is majdnem minddel egyetértettem, mert világosan láttam bennük azt a szándékot, hogy itt szinte eltűnik a kormánypártiság meg az ell enzékiség, mert hisz valamennyien ki vagyunk téve a választóink akaratának, akik ezt kívánják tőlünk, és szinte elmosódnak a mindenféle más jellegű különbségek. S így is van, több mint egymillió ember él társasházban, és azoknak a napi problémáit kellene m egkönnyítenünk. Rögtön egy olyan elvi kérdéssel foglalkoznék, amelyet sajnos 1977 óta - amikor még a törvényerejű rendelet szabályozta a társasházakat - hurcolunk magunkkal, és amely szerintem egy fatális félreértésen alapul. Ez a 2. § (1) bekezdése. Ugyan is ez már '24től így van. Korábban is voltak olyan házak, amelyekben külön lakásokban laktak emberek és a tulajdonuk volt, de még nem volt társasház, csak közös tulajdon volt. Éppen azért találták ki a társasházat, hogy legyen egy világosan elhatárolható külön tulajdon és közös tulajdon. A tulajdonos a külön tulajdonnal és a közös tulajdonnal, illetve a ráeső közös tulajdonrésszel csak együtt rendelkezhet. Ez világos és elfogadható. Rendelkezési jogosultsága azonban ténylegesen és kizárólagosan csak a külö n tulajdonon áll fenn. A közös tulajdonon már nem száz százalékig, mert a régi jogszabályok is, de a mostani is több olyan lehetőséget ad a többi tulajdonostárs részére, hogy a közös tulajdon valamely részével rendelkezzenek, akár a többség, akár a kisebbs ég, mert hisz tudjuk, ha akár csak egy tulajdonos is a lakását akarja nagyobbítani vagy más okból, a bírósághoz fordulhat, és kérheti a közös tulajdon oda eső részének a megváltását. Tehát egy tulajdonrésszel más is rendelkezhet, következésképpen a közös t ulajdon és a külön tulajdon teljes egészében elválik egymástól. A külön tulajdon szent, a közös nem, hiszen azért közös tulajdon, hogy más is rendelkezhessen vele. Éppen ezért - mint mondtam - elfogadható, hogy csak együtt lehet vele rendelkezni, az viszon t teljesen elfogadhatatlan, hogy ez a kettő együtt minősül önálló ingatlannak. Nem minősülhet annak, mert ez a fából vaskarika, és ezt '77 óta hurcoljuk magunkkal. Tehát a 2. § (1) bekezdésére irányuló módosító indítványom ezt a régi hibát próbálná korrigá lni, és azt mondaná, hogy a közös tulajdonrész alkotórészét képezi a külön tulajdonnak, de nem az. Vagyis kimaradna az a rész, hogy ez együtt minősül önálló ingatlannak. A következő általam fontosnak tekintett és elvi kérdés éppen abból adódik, hogy azért találták ki a társasházat, mert a közös tulajdon egy rendkívül kellemetlen dolog. Ezt mindnyájan tudjuk, biztos mindenkinek van a családjával együtt közös nyaralója, amiből különböző kellemetlenségek adódhatnak, és erre a polgári törvénykönyv szabályai von atkoznak. A korábbi is, de ez a törvénytervezet is tartalmazza azt, hogy a legfeljebb hatlakásos ház, tehát a hatnál kevesebb lakást tartalmazó ház maga dönti el, hogy társasháznak tekintie magát vagy sem. Ha annak tekinti, akkor alapító okiratot kell lét esítenie s a többi, tehát mindazt, amit egy társasháznak. Ha azonban nem, akkor a polgári törvénykönyv közös szabályai vonatkoznak rá. Hat lakás azért nagyon sok. Még két lakásnál vagy két nem lakás céljára szolgáló helyiségnél, tehát két tulajdonosnál is adódhatnak olyan problémák, amiket nehezen tudnak áthidalni, de hat már pláne nehezen tudja. Éppen ezért ez a javaslatom, amely a 13. § (3) bekezdésére irányul, azt mondja, hogy ne hat lakás legyen a határ, mert hisz akkor megint visszaesünk a polgári törv énykönyv kellemetlen közös tulajdoni szabályaiba, hanem legyen csak két lakás vagy két nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg egy lakás... - szóval, hogy két tulajdon legyen elkülönítve. Az eddig elmondottak a tulaj donra vonatkoztak, de amit most mondok, az már a szervezeti és működési szabályzatra, vagyis a működtetésre. A tervezetben az van, hogy a szervezeti és működési szabályzatot kötelező megalkotni, amit egyszerű szavazattöbbséggel lehet meghozni és módosítani . Nemcsak kisebb, de nagyobb házaknál is van olyan, különösen abban az esetben, ha alul a földszinten egy üzlet van, hogy egy tulajdonos kezében van már a tulajdonhányadok 50 százaléka.
