Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz):
3341 kijavítani, hogy nemcsak a lakásában, hanem a külön tulajdonában tervezett építési munka tekintetében kell ezt az írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot beszerezni. Erre is nemet mond, holott a törvény egész lényegéből következi k az, hogy külön tulajdonban lakás, és egy régi fogalommal élve, amit már meg kellene újítani, nem lakás céljára szolgáló helyiség egyaránt lehet. Még a megfogalmazása is rossz, mert tudjuk, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiség általában helyiségcsop ort, miként a lakás maga is egy helyiségcsoport, de hagyjuk meg ezt a fogalmat, ez nem az a jogszabály, ahol ezt az új fogalmat be kell vezetni. De lássa már be a minisztérium azt, hogy ez az előírás nemcsak a lakásban történő felújításra, építésre vonatko zik, hanem minden külön tulajdonban megvalósuló építési munkára. (23.50) Az ajánlás 92. pontjából hasonló példát mondhatnék, amikor kijavítani kérjük vagy módosítani kérjük azt a megfogalmazást, hogy mikor van szükség erre a hozzájáruló nyilatkozatra. A tö rvényjavaslat szerint akkor, ha közös tulajdonként megjelölt épületrészt érint az építési munka, mi pedig azt mondjuk, hogy sokkal jobban kifejező szóhasználat az, ha közös tulajdonként megjelölt épületrész átalakításával, megbontásával járó épületrészről van szó. Nem véletlenül kérjük ezt a módosítást. Olyan konkrét perről van tudomásom, ahol bírói mérlegelést igényelt annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az adott lakásban egy közös célú gázvezetékcső is elhelyezkedik, és azt is le kell festeni, de akkor a z ecset, azaz a felújítási munka érinti a közös tulajdonban lévő épületrészt is. Sokkal jobban kifejező szóhasználat az átalakítás és a megbontás, amely arra utal, hogy olyan mértékű beavatkozásról van szó, amely a közösség érdekeit - tehát a közműellátott ságát - potenciálisan veszélyeztetheti. Ilyen esetben nyilván szükséges a tulajdonostársak hozzájárulása. Hasonló a helyzet az ajánlás 96. pontjában megfogalmazott módosító javaslatunkban is. Abban egy pontosítást javasolunk végrehajtani, ugyanis a törvény javaslat arra utal, mintha csak bírói úton lenne lehetőség több épületből álló társasházi közösség esetében új társasház létrehozására, tehát a kiválásra. Egyértelművé akarjuk tenni a megfogalmazással, hogy természetesen szerződéses úton is lehetőség van a rra, hogy a több épületből álló társasház esetében egy közösség meghatározott feltételek esetén önálló társasházzá alakuljon. Szeretnék még ebben az időkeretben és a vita e szakaszában utalni az ajánlás 195. pontjában előterjesztett módosító javaslatunkra. Ez csupán annyival bővíti ki a törvényjavaslat szövegét, hogy a közös képviselő számára azt a kötelezettséget írjuk elő, hogy ne csak a közgyűlés határozatairól és azok végrehajtásáról vezessen nyilvántartást a közgyűlési határozatok könyvében, hanem tájé koztassa a tulajdonosi közösséget a saját döntéseiről is, hiszen azokat a döntéseket is a tulajdonosi közösség érdekében hozza, és alapvető joga ennek a közösségnek, hogy az őt érintő döntéseket megismerje. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Harrach Pét er) : Köszönöm szépen. Még több felszólaló van. Engedjenek meg egy megjegyzést ezen a késői órán, tisztelt képviselő urak: mindnyájunknak nagy élvezet hallgatni olyan beszédeket, amikor kitölti valaki értelmes, szép gondolattal a rendelkezésére álló időt. D e van egy másik élvezet is, amikor egy tömör, rövid beszédet hallgatunk. Ezt az örömet is kívánom mindnyájunknak még a mai nap folyamán. Most Szentgyörgyvölgyi Péter következik. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés ! Sok mindenről lehetne szólni, de figyelembe véve elnök úr intelmeit meg a saját magam kényelmét is, nem fogok mindenről szót ejteni, mindarról a módosító indítványról, amit benyújtottam az első szakaszhoz, csak a leglényegesebbekről. De azért
