Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
3336 jogszabályok. Ezzel mondom azt, hogy a társasházi törvény alkalmas arra, hogy jogi személynek deklarálja a társasházat. Különféle jogiszemélytípusokról számos törvény tartalmaz szabályozást, a legjelentősebbek közül szeretnék példaképpen felsorolni egykettőt: jogi személy az erdőbirtokossági társulás többek köz ött, a Magyar Olimpiai Bizottság, sportági szakszövetségek, helyi önkormányzatok társulásai és természetesen ennél nagyobb, komolyabb önkormányzatok, egyházak, mindannyian ismerjük. Mi az előnye a jogi személyiségnek? Az az óriási előnye, hogy a jogi szemé ly jogképes, tehát jogképességgel, cselekvőképességgel és ennek az egésznek a jogi tartalmával rendelkezik. Úgy gondolom, hogy az önkormányzatoknak és úgynevezett harmadik személyeknek a társasház jobb partnere tudna lenni, és ebből a társasházak profitáln ának elsősorban, mégpedig azért, mert az önkormányzatok pályázati rendszerében hamarabb jutnának felújítási kölcsönökhöz, könnyebben tudnák a kivitelezést, a beruházást, a felújítást... Ismert, hogy Budapesten körülbelül 600 milliárd forint elmaradt lakóép ületfelújítás van, és ebből a társasházak nagyon sokat átvettek akkor, amikor az elidegenítési folyamat révén a társasházban a korábbi bérlő vált tulajdonossá. Fölismertük a bizottsági egyéves munkánk során, ismételten szembesültünk azzal, hogy sajnos, a korábbi rendszer államosítása leszoktatta az embereket a személyi tulajdon vagy a magántulajdon, az öröklakás, a társasházi tulajdon tulajdoni érzéséről, az emberek nem könnyen válnak tulajdonossá, nem érzik át, ha nem kaptak ilyen irányú nevelést, okítást vagy felvilágosítást, hogy a tulajdon jogokkal, kötelezettségekkel jár. Emlékszem, hogy az elidegenítéskor sokan úgy gondolták, és mind a mai napig úgy hiszik, hogy ők megvették a korábbi bérlakásukat a küszöbtől a párkányig, és csak utólag jönnek rá most társasházi tulajdonostársakként arra, hogy vele adták az épületet, a közös tulajdont és a házat is. Nem képesek működtetni. Az úgynevezett lakásmaffiabizottságban látjuk azt, hogy rengeteg olyan ember rendelkezik komoly tulajdonnal, korábban albetéttel, most mondjuk azt, hogy tulajdoni résszel, hogy könnyen áldozatává válik a tulajdonjog megszerzésére szervezett bűnözőknek, és olyanoknak, akik kihasználják az ő helyzetüket. Éppen ezért szeretnénk megvédeni ezeket az embereket, és a jövőben erősíteni a tul ajdonosi pozícióikat azzal, hogy ha a társasház jogi személlyé válik, akkor ezt a védelmet helyettük ellátja, a társasház életét és működését irányítja a jogi személyiség, és semmi jogot nem vesz el a tulajdonostársaktól. Éppen ezért ezekből a különböző, a zt hiszem, alaposan megfontolandó érvekből kifolyólag azt szeretném mondani, hogy bármilyen nagy ellenállás van a jogi személyiség megadása irányába, azoknak a szakmai oldalát nem fogadhatjuk el, és valahol másutt kell keresnünk az indokát annak, hogy miér t nem kívánja a mi köztársaságunk már a rendszerváltás utáni tizenharmadik évben a társasházaknak azt a jogosítványt megadni, amit megkaphat egy hárommillió forinttal rendelkező kft., és a felsorolás szerint még egy szakági sportszövetség is, ahol három sz umósportoló részt vesz az edzéseken. Kérem szépen, a vagyon mértéke sok helyen eléri a részvénytársaságét, többszörösen meghaladhatja, gondoljunk itt a nagy lakótelepi épületekre. De mindenképpen a vagyon sokkalta nagyobb annál, hogy ne legyenek ők a gazda sági élet biztos szereplői, jogi személyként. Ezért kérem szépen ennek a javaslatnak a mindenkori támogatását. Ezzel összefügg - és erről már csak rövidebben beszélek az első tíz percben - az elővásárlási, előbérleti jognak a kiterjesztése. Tudjuk azt, hog y az alapító okiratba ez idáig is bele lehetett foglalni azt, hogy a társasház tulajdonosait egymással szemben elővásárlási és előbérleti jog illeti meg, de nem ez volt az általános, ez kis házaknál működött. Három variációt terjesztettünk elő : a 27es, a 28as és később még ugyanebben a szakaszban, elnök úr, és a kapcsolódóban majd beszélünk arról, ami a legfontosabb vagy a legelfogadhatóbb mindenki számára. Az általánostól haladtunk a speciálisig, és azt kérjük, annak a megszavazását
