Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
3335 kimondja, hogy a közgyűlési meghívót a közgyűlés előtt 8 nappal meg kell küldeni a meghívottakna k. Ha azonban ekkor értesül a tulajdonostárs a közgyűlés időpontjáról, már hiába kéri a közös képviselőt az általa javasolt napirendi pont felvételére, ha korábban ezt nem tudták meghirdetni. Ezért egy kétlépcsős meghirdetést szeretnék javasolni a törvényj avaslathoz, amely tehát előzőleg felhívja a tulajdonostársakat, hogy közöljék, kívánnake új témát vagy egyéb napirendi pontot felvenni a közgyűlés tervezett napirendjei közé, és ezt követően küldenék ki a meghívót, hogy annak a tárgyalására a megfelelő sz abályok alkalmazásával érvényesen sor kerülhessen. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : A monitoron hét felszólaló jelentkezését látom. Sorrendben először Kosztolányi Dénes képviselő úré a szó, Fideszfrakció. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Tisz telt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Előre szeretném bocsátani, hogy az első vitaszakaszban szereplő 3133., 226232. számú módosító indítványok valamennyijét támogatom, és kérem az előterjesztőt, hogy fogadja be valamennyi módosító indítv ányt, hiszen ezek a módosító indítványok egyértelműen szolgálják azt, hogy ez a társasházi törvény működőképes társasházakat hozzon létre, elősegítse a jogbiztonságot és a vagyoni gazdálkodás tervezhetőségét a társasházakon belül. Konkrétan azokhoz a módos ító indítványokhoz szeretnék hozzászólni, amelyeket nemcsak mint szakmai vagy képviselői előterjesztő, hanem mint az úgynevezett lakásmaffiatevékenységet feltáró és a bűnözés visszaszorítását magának célul kitűző bizottság tagja is javasolok kapcsolódó mó dosító indítvánnyal támogatni ennek érdekében. A két indokolási rendszert különkülön szerettem volna elmondani, de a vita szakaszolt volta miatt mindegyikről csak említést tudok tenni. A legfontosabbnak tartom és beszélnék a 17. pontban Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársammal együtt előterjesztett igen lényeges módosítási elemről, vagyis arról, hogy a társasház jogi személy. Abban látom és igen sokan abban látjuk az 1924 óta jólrosszul, de a háború után inkább rosszul működő társasházi törvény megújulá sának egyik alaptételét, hogy végre a társasház megkapja a jogi személyiséget. Mi a jogi személy? A jogi személy a jogalanyisággal felruházott olyan szervezet, amely saját nevében léphet polgári jogviszonyokba, szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettsége ket. Felteszem a kérdést: a társasház megfelel ennek a kritériumnak? Igen, megfelel ennek a kritériumnak. A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Tehát fűződhetnek a társasházhoz. Felteszem a kérdést: megfelel a társasház ennek a kritériumnak? Igen. Érdekes összehasonlítás, hogy az állam szintén jogi személy arra való tekintettel - törvénynél fogva , mint a vagyoni jogviszonyok alanya. (23.20) A társasház vagyoni jogviszonyok alanya, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy jogi személlyé váljon. A jogi személyiséget az is alátámasztja, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatosan tulajdonosi jogokat szerezhet, vise li a társasház a közös tulajdon terheit. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan, tehát még egy olyan szervezet is, amelyik harmadik személlyel szemben kizárja a vele ellentétes jogi szabályozást. A jogi személyeket általában törvények sorolják föl, de születnek jogi személyek úgy is, hogy azokat nem a Ptk. megfelelő paragrafusa ismerteti, hanem egyszerűen csak különböző egyéb
